Saját őssejtjeikkel kezelnék a fukusimai atomerőmű veszélyes sugárzásnak kitett dolgozóit.

"Kövérebb" a Plútó törpebolygó gázburka, mint eddig gondolták. Háromezer kilométerre nyúlik a világűrbe.

Ha festés nélkül változik a hajszínünk, arról az agyunk is tehet.

Eszközhasználatra az ember legtávolabbi főemlős rokona – az orangután - is képes.

Az amerikai űrkutatási hivatal 270 millió dollárt ígért oda négy nagyvállalatnak az amerikai űrkutatás fejlesztésére.

A római korban vértanúhalált halt Szent Krizánt és Dária csontjait rejtette egy olasz katedrális kriptája.

A virágok beporzói az illatok és a színek alapján egyaránt döntenek.

A bemutatott képek nem földönkívüliek vagy szobrászok alkotásai, hanem több mint százmillió éve élt lények sejtjei mikroszkóp alatt.

Új korszak kezdődhet az emberi bőr tömeggyártásával. A mesterségesen tenyésztett emberi szövetek piaca nyílhat meg.

Túlhalászás, az élőhely megváltozása és a környezetszennyezés miatt több mint 40 földközi-tengeri halfaj tűnhet el a következő években.

A kakukkok mintázata arra is alkalmas, hogy héjaszerű külsővel riasszák el a kisebb madarakat.

Szupernóva lehetett a II. Károly angol király születését 1630. május 29-én hírül adó fényes nappali csillag.

Három évvel ezelőtt "hátborzongatóan" nyugodttá vált központi égítestünk.

Az űrben nem lehet a gyógyszereket napfénytől óvva, hűvös és száraz helyen tartani.

Angol rádiósok szerint "háborút gerjesztő" hangja volt a háromezer éves hangszernek.

Egy brit tudós kiszámolta, melyik nap lehetett az utolsó vacsora. Szerinte szerdán és nem csütörtökön.

A hideg, porlepte objektumokat is érzékelte. Ott is lefotózta a kozmoszt, ahol a hagyományos távcsövek már nem látnak semmit.

"Érintés nélkül, pusztán látással meg tudja-e állapítani az ember, melyik a gömb és melyik a kocka?"

A Belgrád rakparton ma egy mini Empire State Building állna, ha nincs a II. világháború.

Mérgező gázok ellen védő nanoszerkezetű anyagot, szövetet gyártottak az Egyesült Államokban.

Az egyik legpontosabb anatómiai modellje elménknek. Az agyunkra ható géneket is megmutatja.

Az uruguayi farkaspókoknál nem a nőstény kebelezi be a hímet, hanem fordítva.

Az Amerikai Természettudományi Múzeum kulisszatitkokat tett közé, hogyan építették fel a világ legnagyobb őslényeit.

A bronzkor fogyasztói társadalma csak száz évig használta az öröklétre szánt nebrai korongot.