Emlőst fogyasztó ragadozóknál alakulnak ki a leggyakrabban daganatos betegségek, míg egyes fajok mintha rezisztensek lennének a rákra: az ezzel kapcsolatos kutatási eredmények az ember számára is fontosak.
Kifejezetten rossz a kutatói közösség kapcsolata a társadalommal, ezért lenne kulcsfontosságú a tudománykommunikáció fejlesztése. Interjú Rózsa Lajos evolúcióbiológussal, aki mesekönyvet is írt az állatrendszertanról.
Nemcsak a szemszín és a magasság, hanem az ideológia vagy a hitrendszer is öröklődhet, és rengeteg változást kellene kialakítanunk az agyunkban, hogy ezek módosuljanak.
Az ősi körülmények lehetőséget adtak egyre összetettebb molekulák spontán kialakulására, a kémiai rendszer biológiaivá vált, az anyag „életre kelt”. Történhetett-e volna másképp?
Mi lehet az oka, hogy egyes madarak 3–4 hét alatt kibújnak a tojásból és kirepülnek, míg másoknak egy év kell hozzá? Már Arisztotelész is ezt kutatta, most megvan a válasz.