A szakértők középkorú személyektől vettek mintákat.
biológia
A dokumentumok több mint 20 éve tűntek el.
A németországi Riems szigetén egy szuperbiztonságos kutatóközpont működik.
A kérdés megválaszolásához érdemes a földi életet tanulmányozni.
A legendás hangyakutató 92 éves volt.
Emlőst fogyasztó ragadozóknál alakulnak ki a leggyakrabban daganatos betegségek, míg egyes fajok mintha rezisztensek lennének a rákra: az ezzel kapcsolatos kutatási eredmények az ember számára is fontosak.
Kifejezetten rossz a kutatói közösség kapcsolata a társadalommal, ezért lenne kulcsfontosságú a tudománykommunikáció fejlesztése. Interjú Rózsa Lajos evolúcióbiológussal, aki mesekönyvet is írt az állatrendszertanról.
A mikroszkopikus állatokat Szibéria fagyott talajában találták meg.
Legalább is ezt mondja egy friss tanulmány.
Minden emberi sejt körülbelül két méternyi DNS-t tartalmaz, ez jól látszik a 3D-s grafikán.
A kimérák az emberek körében rendkívül ritkák.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói a világon egyedülálló új módszert dolgoztak ki az agysejtek élettani működésének vizsgálatára.
A fagy és a napfényes időszak csökkenése a növényeket is drasztikus válaszra kényszeríti, de nem kell őket félteni: számos trükköt ismernek.
A parányi izom a fülünkben található, összehúzódása jellegzetes, morajló hangot eredményez.
A „burzsoá darwinista genetika” elleni harc szellemi atyja, Trofim Gyenyiszovics Liszenko saját hírnevét rombolta le.
Az evolúciónak nincs végcélja, az öregedés pedig úgy tűnik, nem valamiféle melléktermék, hanem az evolúciós képesség fokozásának eszköze.
Szathmáry Eörs magyar kutató vezeti a csoportot.
Két víziegérfajra bukkantak Kongóban kutatók.
Nemcsak a szemszín és a magasság, hanem az ideológia vagy a hitrendszer is öröklődhet, és rengeteg változást kellene kialakítanunk az agyunkban, hogy ezek módosuljanak.
Az ősi körülmények lehetőséget adtak egyre összetettebb molekulák spontán kialakulására, a kémiai rendszer biológiaivá vált, az anyag „életre kelt”. Történhetett-e volna másképp?
Egyelőre nem biztos, hogy a petékből kikelnek az ivadékok, de minden afelé mutat, hogy sikertörténet lesz a szaporodás.
Mi lehet az oka, hogy egyes madarak 3–4 hét alatt kibújnak a tojásból és kirepülnek, míg másoknak egy év kell hozzá? Már Arisztotelész is ezt kutatta, most megvan a válasz.
Egy friss tanulmány alapján nem csak figyelemfelkeltő feladata van az arcszőrzetnek.
Élőben jelentkezünk a zárt ajtós Tropicariumból, az esőerdős részről egy interakítv biológia órával.
Címlapról ajánljuk
Négy hónap alatt nem jutott előre a bizottság, amely a belvárosi polgármester vagyongyarapodását vizsgálja
Még csak ülést sem tartott a testület, amely Szentgyörgyvölgyi Péter földszerzéseinek részleteit tisztázná.
