Minden emberi sejt körülbelül két méternyi DNS-t tartalmaz, ez jól látszik a 3D-s grafikán.
biológia
A kimérák az emberek körében rendkívül ritkák.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói a világon egyedülálló új módszert dolgoztak ki az agysejtek élettani működésének vizsgálatára.
A fagy és a napfényes időszak csökkenése a növényeket is drasztikus válaszra kényszeríti, de nem kell őket félteni: számos trükköt ismernek.
A parányi izom a fülünkben található, összehúzódása jellegzetes, morajló hangot eredményez.
A „burzsoá darwinista genetika” elleni harc szellemi atyja, Trofim Gyenyiszovics Liszenko saját hírnevét rombolta le.
Az evolúciónak nincs végcélja, az öregedés pedig úgy tűnik, nem valamiféle melléktermék, hanem az evolúciós képesség fokozásának eszköze.
Szathmáry Eörs magyar kutató vezeti a csoportot.
Két víziegérfajra bukkantak Kongóban kutatók.
Nemcsak a szemszín és a magasság, hanem az ideológia vagy a hitrendszer is öröklődhet, és rengeteg változást kellene kialakítanunk az agyunkban, hogy ezek módosuljanak.
Az ősi körülmények lehetőséget adtak egyre összetettebb molekulák spontán kialakulására, a kémiai rendszer biológiaivá vált, az anyag „életre kelt”. Történhetett-e volna másképp?
Egyelőre nem biztos, hogy a petékből kikelnek az ivadékok, de minden afelé mutat, hogy sikertörténet lesz a szaporodás.
Mi lehet az oka, hogy egyes madarak 3–4 hét alatt kibújnak a tojásból és kirepülnek, míg másoknak egy év kell hozzá? Már Arisztotelész is ezt kutatta, most megvan a válasz.
Egy friss tanulmány alapján nem csak figyelemfelkeltő feladata van az arcszőrzetnek.
Élőben jelentkezünk a zárt ajtós Tropicariumból, az esőerdős részről egy interakítv biológia órával.
Élőben jelentkezünk a zárt ajtós Tropicariumból, a cápaakvárium látványfolyósója elől egy interaktív biológiaórával.
Mindez azt mutatja, hogy egész ökoszisztémák tűnhetnek el a Föld színéről a globális éghajlatváltozás hatására.
Majdnem egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése az 1970-es évekhez képest.
Az emberi tevékenység nem csak elpusztít fajokat, képes újakat alkotni – aminek nem mindig örülünk.
Először mutatták ki, hogy a kongói óriásvarangy Afrika legnagyobb és legveszélyesebb viperájának álcázza magát, hogy ne támadják meg.
Az Auanema sp. ötszázszor annyi arzént tud túlélni, mint az ember, három neme van, és úgy hordja az utódját a testében, mint a kenguru.
A szakértők kamerák segítségével figyelték meg a holttestek mozgását.
A cukros ételekben gazdag étrend lehet az oka, hogy ennyire megerősödött.
Nem az állatok harapása a fájdalmas, hanem az utána következő csípésük, és most már látjuk, hogyan működik pontosan.
Címlapról ajánljuk
Németország nem ismeri el beutazásnál a keleti vakcinákat
Csak az EU-ban engedélyezett oltások mentesítenek a karantén alól.
