Tudomány

Három évszázados titokról hullt le a lepel

"Érintés nélkül, pusztán látással meg tudja-e állapítani az ember, melyik a gömb és melyik a kocka?"
Korábban a témában:

Így szólt Molyneux híres kérdése, melyet jó néhány optikai illúzió cáfol, de a tudósok a mai napig nem tudták, hogy alkothatnak-e születésünktől fogva közös képzetet az elménkben feldolgozott észlelések. Ezekről a tudásokról egyesek úgy gondolták veleszületetten van jelen elmékben, vagy pedig tapasztalataink felhalmozásából, a tanulásból ered.

Pawan Sinha a Massachussets-i Technológiai Intézet kognitív tudományokkal foglalkozó tanszékének professzora és munkatársai vakon született indiai fiatalon tesztelték létezik-e velünk született keresztmodális észlelés, azaz születéstünktől fogva kapcsolatban áll-e a látás a tapintással.

A vak gyerekek agya nem tanulta meg még a látott és tapintott érzékelés közötti összefüggéseket, mint egy látó gyermek, így ha a keresztmodalitás velünk született, akkor a nekik is fel kell ismerni csak látással az eltéréseket a tárgyak között.

VISSZAKAPTÁK SZEMÜK VILÁGÁT

A professzor projektjét Prakash-nak keresztelte, ami szanszkrit nyelven fényt jelent. Indiában még ma is probléma, hogy vitamin-hiány miatt számos gyermek látásproblémákkal, gyengén fejlett szemekkel, vagy szürkehályoggal jön világra.

Utólagosan a szemhibák orvosilag korrigálhatók, tehát az így nem látóként született gyermekek szemeit megjavíthatják. A Prakash programban öt kiválasztott gyermek esetét részletesebben is kivizsgálták az amerikai kutatók 2007-es indiai útjuk során. A vakon született gyermekek 8 és 17 közöttiek voltak. Négyüket szürkehályogra, egyiküket pedig homályos szaruhártyája miatt műtötték meg.

VAN-E LÁTÁS TAPINTÁS NÉLKÜL?

A sebészeti beavatkozások után 48 órával eltávolították szemükről a kötést. A gyermekek az első teszten még a tapintásukra hagyatkoztak. Egyértelműen nem tudták azonosítani, mit látnak. Egy hét után azonban drámai javulást tapasztaltak. 6 és 12 hónap után működik arcfelismerés, és a komolyabb vizuális feladatokat megoldhatók.

Habár fejlettebb a tapintásuk – mint az átlagos embernek – ők sem “tapintottak” a látásukkal. Azaz nem tudták felismerni látottakat tapintás nélkül, hiába feltételezhették náluk a keresztmodális észlelést.

A vizsgálat arra is fényt derített, hogy az agy utólagosan nagyon gyorsan képes megtanulni látni, és értelmezni a szemünk által érzékelt fényingereket. A Prakash-tanulmányok – amellett, hogy végleg pontot tettek egy több évszázados problémára – igazolják, hogy sokkal rugalmasabb az agyunk, mint ahogy azt eddig gondoltuk volna.

AJÁNLOTT LINKEK:

Cikk a Prakash projektről (PhysOrg)
A kísérletről szóló tanulmány (Nature Neuroscience)
Tudd meg, milyen vaknak lenni! (Láthatatlan kiállítás)
Mi az az észlelés? (Wikipedia)
Molyneux kérdés (Wikipedia)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.