Tudomány

Szupernóva lehetett a királycsillag

Administrator

2011. 04. 19. 07:35

Szupernóva lehetett a II. Károly angol király születését 1630. május 29-én hírül adó fényes nappali csillag.
Korábban a témában:

“A legragyogóbb csillag, amely csodás módon a napvilágnál ragyogott fényesen” – írta több mit 30 évvel később, 1661-ben Edward Matthew angol író, hozzátéve, hogy “a Megváltót kivéve egyetlen emberi lény születését sem adta hírül csillag”.

A “királyi” csillagról többen is beszámoltak, ám sokáig ezt korabeli propagandának tartották, mivel II. Károly születése után három évtizeddel láttak napvilágot. Így a kutatók úgy vélték, hogy az állítólagos égi jelenség az Oliver Cromwell hívei által kivégzett I. Károly legidősebb fiának trónigényét volt hivatott alátámasztani.

Az új adatok, amelyekről a Királyi Asztronómiai Társaság ülésén számolt e Martin Lunn,a Yorkshire-i Múzeum volt kurátora, felvetik annak a lehetőségét, hogy a csillag a tőlünk 11 ezer fényévnyire lévő a Cassiopeia-A katalógusjelű szupernóva-maradvány.

TÚL SOK A “SZEMTANÚ”

A Cassiopeiai-A egy felrobbant masszív csillag, a drámai eseményt kísérő “fényjelzések” tizenegyezer évig száguldottak a világegyetemen keresztül, míg a XVII. században el nem érték a Földet.

A volt csillag térbeli jellemzőit néhány éve egy nemzetközi kutatócsoport röntgenhullámhosszon végzett megfigyeléseinek segítségével sikerült minden korábbinál pontosabban rekonstruálni.

Martin Lutz és az Egyesült Államokban élő Lilla Rákóczy történész a mérési adatokat és a korabeli beszámolókat friss szemmel elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a szupernóvát láthatták 1630. május 29-én, azon a napon, amikor II. Károly, az angolok jövendő uralkodója a világra jött.

Az új csillaggal foglalkozó beszámolók nagy száma és változatossága arra utal, hogy megtörtént eseményről van szó.

AZ EGÉSZ GALAXIST TÚLRAGYOGTA

Ez nem az első eset, amikor évszázadokkal egy szupernóva-észlelés után azonosítják kutatók az égi jelenségeket.

2006-ban egy nemzetközi kutatócsoport Jacco Vink, a holland Utrechti Egyetem asztronómusával az élen kiderítette, hogy a Kr.u. 185-ben a kínai krónikákban feljegyzett “vendégcsillag”, amely több hónapon át ragyogott az égen, nem más, mint az RCW 86 jelzésű röntgenforrás, egy szupernóva.

A tudósok a NASA műholdjaival készített képeit elemezve egy táguló gyűrűt figyelhettek meg, amely a szupernóva robbanásakor keletkezett.

Miután a termonukláris üzemanyag elfogyott, a szupernóva előcsillaga, egy nagytömegű csillag összeroskadt, és az azt követő hatalmas robbanásban az egész Galaxist túlragyogta rövid időre.

A robbanás ereje a külső rétegeket a csillagközi térbe dobta ki. A szupernóva-maradvány és a kidobott anyag több millió fokra hevült, jó néhány évezredre elegendő energiát biztosítva az erős röntgensugárzáshoz.

AJÁNLOTT LINKEK:

Tudj meg még többet a Cassiopeia A szupernóva maradványról! (Cassiopeia A)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Schizophrenia disease concept. LSD feeling abstraction.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.