Az ma már nem újdonság, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fellép azokkal a cégvezetőkkel szemben, akik jelentős adótartozást hátrahagyva szüntetnék meg a vállalkozásukat. Az újdonság az, hogy a strómanok és a háttérben meghúzódó, a céget ténylegesen irányító úgynevezett árnyékvezetők sem kerülhetik el a felelősségre vonást.
Az adóhatóság által indított perben a Fővárosi Ítélőtábla, hivatkozva a Kúria eseti döntésére, először mondta ki, hogy egy felszámolás során megszűnő cég névleges (stróman) vezetője és árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért.
A konkrét esetben a vezetők – a cég adótartozásának és más szabályosan működő vállalkozás felé fennálló tartozásának kifizetése helyett – egy megkérdőjelezhető valóságtartalmú kölcsönszerződéssel „menekítettek volna ki” tizenöt millió forintot a cégből.
A bíróság egyértelmű álláspontja szerint a törvények megkerülésére és kijátszására irányuló törekvések nem honorálhatóak azzal, hogy a névleges vezető mentesülhet a felelősség alól, az árnyékvezető pedig nem vonható be a felelősök körébe. Vagyis a stróman hiába védekezik azzal, hogy „én csak a nevemet adtam, és valójában semmit nem csináltam a cégben, és semmiről nem is tudtam”. Az árnyékvezető sem mentesülhet a szigorú jogkövetkezmények alól. Ő ugyan nem szerepel a cégnyilvántartásban, de a háttérben „megbújva” a valóságban ő irányítja a társaságot, és ha valaki – akár csak névleg is – vezető tisztséget tölt be egy cégben, akkor felelős, gondos döntések meghozatalára köteles.
A bíróság ezen döntésére is tekintettel, valamint az ellenőrzések eredményeinek összegzése és a NAV bűnügyi szakterületének adatai alapján az adóhatóság a jövőben folyamatosan fog pereket indítani a névleges és az árnyékvezetők kártérítési felelősségének megállapítása iránt.
