Ha egy országról elárul valamit, hogy legnagyobb cégei miként járnak el akkor, ha a társadalom érdekeivel kerül szembe az egyén pénzügyi érdeke, akkor Magyarországon nagy a baj. Miközben sok kisebb vállalkozásnál már a bérjárulékok és az áfa befizetése is a fizetésképtelenség határára sodorja a céget, nincs is adóztatható nyereség, a legnagyobbak milliárdos profitjukat is gyakorlatilag egy az egyben ki tudják vonni az adózás alól. Számukra Magyarország maga az (adó)paradicsom.
Megnéztük Magyarország 10 legnagyobb vállalatának gazdálkodását, és az derült ki: alig adóztak, miközben jelentős mennyiségű osztalékot vettek fel. Ez azt jelenti: nemcsak, hogy nem jutott a profitjukból a köznek, hanem sok esetben még ki is vonták a vállalatból – vagy akár az országból – a tulajdonosok a megtermelt nyereséget.
Csak a Nokia fizetett
A legnagyobb magyar vállalatok szinte nem is fizetnek nyereségadót: a 10 legnagyobb árbevételű cég közül öt semennyi nyereségadót nem fizetett tavaly, négy csak szimbolikus összeget, s egyetlenegy fizette tényleg meg a 19 százalékos vállalati adót. Ez utóbbi a tavaly hatodik legnagyobb árbevételű finn Nokia volt, amely éppen vonul ki Magyarországról.
Egy fityinget se adott le a profitjából a legnagyobb Mol Nyrt., a második legnagyobb Audi Motor Hungária Kft., a harmadik GE Hungary Zrt, az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. és talán a legmegdöbbentőbb módon: a Tesco Globál Áruházak Zrt. sem. Két cég – az E.On Földgáztrade és a Philips – veszteségessége miatt nem adózott. A Samsung Electronics és a Magyar Telekom pedig a nyeresége 19 százalékánál jóval kevesebbet fizetett csak be a költségvetésbe.
Irdatlan összeget bukik a költségvetés
Ha a top 10 mindegyike az adózás előtti eredménye 19 százalékát adta volna le (mint ahogy kellett volna, ha nem vesznek igénybe kedvezményeket), akkor mintegy 150 milliárd forintot keresett volna a magyar állam 2011-ben csak ezen a tíz cégen. Ehelyett valójában összesen 6,4 milliárd forintot fizettek be, mivel különböző módszerekkel összesen 142,8 milliárd forinttal tudták csökkenteni a ténylegesen fizetendő adójukat. Összehasonlításképpen: a tíz legnagyobb cég által igénybe vett kedvezményekből ki lehetne fizetni a kormány munkavédelmi akcióprogramjának a felét.
A nemzetgazdasági tárca a költségvetés készítésekor egyébként úgy számolt, hogy az összes magyarországi cég 362 milliárd forintnyi nyereségadót fog befizetni. Akkor még úgy gondolták, hogy az összes cég együttesen legfeljebb 94 milliárd forinttal fogja tudni csökkenteni a fizetendő adóját, s így átlagosan 6 százalékossá válik majd a tényleges nyereségadó-teher. Nos, tévedtek: már a tíz legnagyobb is ennél több „kedvezménnyel” élt adóbevallásában.
Fejlesztésért forintok
Az adóalap csökkentésére vonatkozó módszerek nagyon különbözőek voltak, de a megdöbbentő, hogy sok esetben nem is beruházáshoz vagy munkahelyteremtéshez kapcsolódó egyszeri, egyösszegű adókedvezményről volt szó. Ilyen kedvezménye van (pontosabban volt, mert tavaly év végén járt le) például az Audinak, amely a győri gyárába fektetett súlyos milliárdokért és új munkahelyekért cserébe kapott „igazi” nyereségadó-mentességet.
Szintén tévégyárának rendszeres fejlesztéséért kapott adókedvezményt a Samsung Electronics, amelynek 35 milliárdos adózás előtti nyeresége így nem csökkent sokat az adózástól: 6,6 milliárd forint adót engedett el a cégnek a kormány, s 1,5 milliárdot kellett befizetniük.
Aranyat tojó veszteség
Ám például a legnagyobb amerikai befektető, a GE Hungary Kft. esetében nem erről van szó. A cég 2011-ben 286 milliárd forintnyi adózás előtti nyereségre tett szert. Ám a cég pénzügyesei összesen 360 milliárd forintnyi olyan tételt találtak, amellyel csökkenthető az adóalap (az összeg, „amire” kivetik a társasági adót). S mellette pont 74 milliárd forintnyi, az adóalapot növelő tétel is volt, s így jött ki nullára a fizetendő adó.
Mivel csökkentették az adóalapot? Legnagyobbrészt az előző évek elhatárolt veszteségével, mintegy 282 milliárd forint értékben. A veszteség persze nem mostanában született, hisz az elmúlt években masszív nyereséggel zárt a cég, könnyen lehet, hogy egészen a rendszerváltás időszakáig vissza kellene nyúlnunk, hogy megtaláljuk: a beruházási évekig. (Az előző évek veszteségének elszámolása annyiszor változott, hogy már a könyvelők is nehezen tudják megmondani, melyik év vesztesége mikor és meddig számolható el.)
Leányok, sírjatok osztalékot
A Molnál a 150 milliárd forintos nyereségre összesen 440 milliárd forintnyi adóalapot csökkentő tétel szerepel. Ám nála nem a korábbi évek elhatárolt vesztesége a jolly joker. Az energiacégnél a társasági adó elkerülésének kulcsa a sok – 94 milliárd forint – osztalék, amelyet leányvállalataitól kap, ezek után ugyanis nem kell nyereségadót fizetni.
Igaz, a vállalat más jogcímen azért fizetett vállalati jellegű adót: 2011-ben 28,5 milliárd forint különadót vetett rá ki a kormány. A távhőadón is sikerült azonban „spórolnia”: a 10 milliárdosra leszorított adóalap miatt 823 millió forintot fizetett be e jogcímen.
Az MVM-nél is ilyesmi a helyzet: a 36 milliárdos adózás előtti eredmény szinte kizárólag a leányvállalatoktól kapott osztalékból származik, s ennek megfelelően egyáltalán nem is fizetett társasági adót a legnagyobb állami cég.
A forint és a fejlesztés
Hasonlóan alakult a Magyar Telekom minimális adóterhe is: a 31 milliárdos adózás előtti eredményéből mindössze 146 millió forintot kellett leadnia az államnak. Az eredmény zöme a 20 milliárdos osztalékbevételből származott, és a forint gyengülése is rontott annyit a cég pozícióin, hogy erre komoly tételt szerepeltettek az adóalapot csökkentő sorok között.
Emellett 2,2 milliárd forint fejlesztési adókedvezményt is kapott a Pénzügyminisztériumtól különböző múltbéli beruházásaira. Ezek egy része különböző szélessávú internetszolgáltatási fejlesztésekhez kapcsolódott, amely a távközlési cégek elmúlt 15 évében fontos versenyképességi szempont volt. Szintén sújtotta az ágazati különadó, amelynek összege 25 milliárd forint volt 2011-ben.
A legzavarbaejtőbb minden bizonnyal a hiperek királyának, a Tescónak az esete. Ez, amely amúgy egy holland offshore cégnek a magyar leánya, 4,4 milliárdos nyereségéből nem fizetett társasági adót, mivel sok kisebb-nagyobb tétel révén negatívra jött ki az adóalapja. Igaz, legalább értékelhető mértékben járult hozzá a helyi ügyekhez: körülbelül 4 milliárdot fizetett be helyi adóként a cég.
Veszik fel és viszik el a pénzt
A „megspórolt” társasági adót ráadásul sok esetben még csak nem is a vállalat fejlesztésébe forgatták vissza, hanem egyszerűen kivették a cégből és továbbküldték a vállalat – nem egy esetben offshore – tulajdonosának. Összesen az államnak befizetett nyereségadó 41-szeresét fizették ki a tulajdonosoknak osztalékként a cégek 2011-ben – egy válságévben.
Az osztalékfelvételben a GE Hungary volt a legelső, amely 140 milliárd forintot küldött el amerikai tulajdonosainak (bár ennek zöme a GE Europe Holdings nevű offshore cégnél csapódhatott le). Osztalékpolitikájából egyébként akár arra is lehet következtetni, hogy nem tervez újabb befektetéseket Magyarországon a cég: 2008 óta gyakorlatilag minden évben több az osztalék, mint a nyereség, s 2007 óta több mint 1100 milliárd forintot fizetett ki a cég a tulajnak. (Eközben 2009 óta egyetlen forint nyereségadót sem fizetett.)
A Mol és a Magyar Telekom sem voltak restek a szelvényvágásban: előbbi 45, utóbbi 52 milliárdot fizetett ki részvényeseinek. Tavaly érthető módon a finn Nokia járt az élen, amely 2010-ben 800 millió eurót (körülbelül 225 milliárd forintot) postázott az otthoniaknak, s 2011-ben ezt 17 milliárd forinttal toldotta meg.
Járuléksztárok
A képhez hozzá tartozik persze, hogy a vállalatok nem kizárólag a társasági adózással vesznek részt a közteherviselésben, sőt a nagyok körében gyakori, hogy munkaadói szerepükben többet fizetnek be a közösbe, mint cégként. A tíz legnagyobb cég összesen 55 ezer embert foglalkoztatott tavaly átlagosan (s ebben nincsen benne a kölcsönzött munkaerő, pedig az iparvállalatok előszeretettel élnek a rugalmas foglalkoztatás e módjával).
Ennek az embertömegnek majdnem a felét a Tesco vette fel és fizette, míg az energiakereskedőként működő E.On, illetve MVM esetében néhány tucat ember volt csak a foglalkoztatottak között. A Philips főleg munkaerőkölcsönzéssel látta el emberigényét. Ám a többi cég mind több ezer embernek adott munkát.
A tíz legnagyobb cég járulék formájában tízszer annyival járul hozzá a költségvetéshez, mint a nyereség után kivetett adó formájában: összesen 74 milliárd forintnyi bérjárulékot fizettek be. Élen járt a Magyar Telekom, amely 14 milliárdot perkált ki 6100 dolgozója után, míg a Tesco háromszor ennyi dolgozóra 12 milliárd bérjárulékot fizetett, feltehetően mert ott sokkal kevesebbet keresnek az alkalmazottak.
