A jövedelemfelmérések azt mutatják, még mindig Budapesten lehet a legtöbbet keresni Magyarországon, és továbbra is megéri informatikusnak tanulni.
A vezető bére tizennégyszerese a fizikai munkásénak
A Watson Wyatt ösztönzésmenedzsmentre szakosodott tanácsadó cég által vizsgált vizsgált vállalatoknál volt olyan cégvezető, aki éves szinten több mint bruttó 60 millió forintot vitt haza. Ám a cég felmérése – bár több mint 200 cég vett részt benne – nem fedi le az összes foglalkoztatót, így elképzelhető ennél magasabb bér is.
„A vezetői és a fizikai dolgozók között is jelentős különbségek figyelhetők meg. Magyarországon egy szakképzett munkás és egy közepes vállalat vezetőjének bére között közel tizennégyszeres különbség mutatkozik. Számottevő eltérések vannak a szakértők és a fizikai dolgozók bérezése között is. Például egy marketing szakértő havi bruttó keresete átlagosan 420 ezer forint, egy szakképzett munkás bére pedig 130 ezer forint” – mondta a FigyelőNetnek Jakabos Tünde, a Hay Group képviselője.
A 2007-es felmérésükből – amelyben közel 340 vállalat javadalmazását vizsgálták – kiderült, hogy az IT-s munkakörökben több mint 3 százalékkal keresnek többet a marketingeseknél, és csaknem 27 százalékkal magasabb a bérük, mint a fizikai dolgozóké. A pénzügy-számvitel területen dolgozók jövedelme a harmada a marketingesekének, ám a HR-esek, a logisztikusok és a minőségbiztosításban tevékenykedők bére is alacsonyabb, 1-5 százalékkal haladja csak meg a fizikai dolgozókét.
Munkakörcsaládok összehasonlítása: az átlagolt összjövedelem eltérései.(Forrás: Hay Group)
A fővárosiak jobban keresnek
Jelentős különbségek tapasztalhatók a különböző régiókban fizetett bérekben. A Hay Group felmérése szerint Budapesten volt a legmagasabb az átlagkereset, csaknem 30 százalékkal több, mint Kelet-Magyarországon. A Dunántúlon pedig 18 százalékkal kaptak kevesebbet a dolgozók, mint a fővárosban. A Watson Wyatt is hasonló következtetésre jutott: továbbra is elmondható, hogy nagy a különbség Budapest és vonzáskörzete, valamint a vidéki bérek között, az utóbbiak hátrányára.
„Természetesen a mérték eltérő az egyes munkakörökben és régiókban. A vállalatok általában élnek azokkal az előnyökkel, ami a kevés alternatív foglalkoztató jelenléte miatti kényszerből fakad, és nem fizetnek többet, mint amennyit muszáj. Ugyanakkor ennek köszönhető, hogy nem viszik el a termelést máshova, és helyben teremtenek munkahelyeket. Az általában mobilabb vezetői munkakörökben a bérek közti különbség is kisebb” – tette hozzá Kerti Piroska, a Watson Wyatt magyarországi képviselője.
A külföldi tulajdonos többet fizet
„Nagy különbség figyelhető meg a magyar és a külföldi vállalatok bérezési gyakorlatában. A külföldi cégek átlagosan 19 százalékkal magasabb bért fizetnek az alkalmazottaiknak, mint a hazaiak. A különbség jellemzően a magas – vezetői és szakértői – szinteken nagyobb, a fizikai dolgozók tekintetében a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok bérezése között elenyésző a különbség” – mondta Jakabos Tünde.
Béren kívüli juttatások
A vállalatok a készpénzes javadalmakon felül béren felüli juttatásokat is biztosítanak munkavállalóik számára. Ennek egyre inkább elterjedt formája a cafeteria rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállaló egy megadott keretösszeg terhére kiválassza azt a juttatást, amelyikre leginkább szüksége van – tudtuk meg Jakabos Tündétől. Ez többek között lehet étkezési vagy internet utalvány, közlekedési támogatás és üdülési csekk is.
A cafeteria keretösszegének változása 2006-2007 között. (Forrás: Hay Group)
A kedvező adózási feltételek miatt a cafeteria éves keretösszege folyamatosan emelkedik, különösen látványos változás figyelhető meg 2006 és 2007 között. Az idén a cafeteria átlagos keretösszege évi 230 ezer forint, de vannak ágazatok és vállalatok, ahol elérheti akár az évi 400 ezer forintot.
