A Széchenyi Terv tizedik évfordulójára időzítette a kormány az ország talpra állását segítő Új Széchenyi Tervet. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a program bemutatóján arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt időszakban bravúrt hajtott végre, és az ország most gazdaságtörténeti fordulat előtt áll.
Orbán Viktor jobb keze a gazdasági elit előtt tartott prezentációján azt mondta, hogy 2014-ig 300 ezer új munkahely létesülhet, a gazdasági növekedés pedig a 4-6 százalékos sávba kerülhet.
Matolcsy György prezentál
Megújul a fejlesztéspolitika, amely mögött nemcsak uniós, hanem hazai és nemzetközi fejlesztési források is lesznek – ezt már Fellegi Tamás mondta. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint a jövőben gyorsabb és egyszerűbb lesz a forráskihelyezés. Fellegi Tamás elmondta: a szabadon felhasználható uniós fejlesztési forrás 2013-ig 2000 milliárd forint lesz.
Nem megszorítás, hanem újjászervezés
A kormány politikájának középpontjában Magyarország ésszerű újjászervezése áll. A kormányfő azt reméli, hogy ez fogja magával hozni a kiadások csökkentését és a bevételek növekedését, ez fogja helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt, így 3 százalék alatt lehet tartani a költségvetési hiányt, és csökkenteni lehet az államadósságot.
Orbán Viktor szerint “van valami kéjes aberráció a magyar közéletben, amely minden egyes gazdasági konferenciától azt várja, mikor ejtik ki azt a bűvös szót, hogy megszorítás. (…) Sosem fogom megérteni, hogy a baloldal gazdaságpolitikai logikájának miért áll a középpontjában a megszorítás, és miközben egyébként a saját társadalmi bázisuk is retteg ettől, miért éreznek kéjes kielégülést, amikor azt mondhatják, hogy ‘és most megszorítunk'”.
Kétségkívül, Magyarország nem költhet annyit, mint amennyit költ; vannak célok, amelyekre nem költhet, mert nem igazolhatók azok vagy mert pazarlóak, és vannak bevételek, amelyeket nem szed be, pedig be kellene, ezért a kiadásokat csökkenteni kell, bizonyos területeken pedig a bevételeket növelni – emelte ki.
A miniszterelnök szerint mindenkinek el kell fogadnia azt a tételt, hogy nem lehet elbújni a munka elől, és nem lehet kimenekülni a munkaerőpiacról azt remélve, hogy az állam majd másoktól beszedett adókból szociális juttatásokat fog fizetni.
Orbán Viktor a korábbi intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy nagy viták mellett a kormánynak sikerült megmentenie a nyugdíjrendszert az összeomlástól, de a miniszterelnök azt is világossá tette mindenki számára, hogy Magyarország olyan ország, ahol adót kell fizetni, aki pedig nem fizet, attól beszedik.
Új Széchenyi Terv
A kormány 2010. július 28-án bocsátotta vitára az Új Széchenyi Tervet, és indított konzultációs sorozatot a vitairatról.
A Széchenyi Terv hét kiemelt területet: gyógyító Magyarország – egészségipar, megújuló Magyarország – zöld gazdaságfejlesztés, otthonteremtés – lakásprogram, vállalkozásfejlesztés – üzletikörnyezet-fejlesztés, tudomány – innováció – növekedés, foglalkoztatás, közlekedés – tranzitgazdaság jelölt ki.
Orbán Viktor szerint most olyan gazdaságpolitikai tervet indítunk, ami ha jól sikerül, akkor példamutatóvá válhatunk az EU-ban.
A kormányoldal kétharmados parlamenti többsége és az ebből fakadó politikai stabilitás a “legkomolyabb versenyelőnye” ma Magyarországnak – mondta a miniszterelnök, aki szerint az ország jövőjével játszanak azok, akik a magyar nép – kétharmados parlamenti többségben kifejeződött – akaratát úgy tüntetik fel, mint ami veszélyt jelent az ország számára.
Az összefogást nem veszélynek, hanem értéknek, lehetőségnek kell tekinteni és mindenek fölött büszkének kell rá lenni – fogalmazott Orbán Viktor.
Megismételte: 2011 a megújulás éve, az idén dől el, milyen lesz a következő tíz év. “Ha komolyan gondoljuk az ország átszervezését, a konfliktusokat vállalni kell” – hangsúlyozta.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az Új Széchenyi Terv nem a harcokról, hanem a barátságosságról, az emberiességről, az együttműködésről, a reményekről és a közös lehetőségekről szól, a kormányzás “barátságos arcát” mutatja.
Reakciók: blöff, olcsó másolat, pozitív
Ahogy várni lehetett, egyedül a KDNP dicsérte meg a kormány jövőképét. Harrach Péter, a kormánypárt frakcióvezetője a bejelentés után azt mondta, hogy támogatják a tervben megfogalmazott mindhárom célt – a GDP-arányos államadósság csökkentését, a gazdasági növekedés beindítását és a foglalkoztatás növelését. Szerinte a terv meghirdetése illeszkedik abba a megújulási programba, amely a választások után kezdődött el Magyarországon.
Az MSZP a korábbi szocialista kormányok által készített Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolataként értékeli az Új Széchenyi Tervet. Varju László, az MSZP fejlesztéspolitikai kabinetvezetője úgy vélte: nem derül ki semmi újdonság, ugyanakkor olyan fontos akcióprogramok maradnak ki, mint például a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, vagy az óvodák és iskolák felújításának támogatása, illetve a gyermekonkológia fejlesztése.
Az LMP szerint “egyszerű blöffnek bizonyultak” a kormány korábbi, a gazdaságfejlesztésre és ezen belül a zöld gazdaság fejlesztésére tett ígéretei. Jávor Benedek, aki személyesen is részt vett az Új Széchenyi Terv bemutatóján azt mondta, a kormány projektje semmiféle zöld gazdaságfejlesztési prioritást nem tartalmaz, a gazdaságfejlesztési elképzelések szerinte azokon a “kudarcba fulladt, hagyományos vágányon haladnak előre, amelyek az elmúlt évtizedeket is meghatározta Magyarországon”.
