A közlekedési vállalat 2002 óta szeretne átállni a régi jegyekről és bérletekről a korszerűbb rendszerre, ami lehetővé tenné, hogy a közlekedők annyit fizessenek, amennyit utaztak. A sorozatos Combino-botrányokban ismét megtépázott hírnevű cég azonban a 2004-ben kiírt tenderen azóta sem hirdetett győztest.
A pályázatra még tavaly januárban összesen 36 cég és 3 cégcsoport adott be szándéknyilatkozatot, a mostani, újfent eredménytelenül végződő etapban azonban már csak ketten maradtak: az EDS (az ASCOM S.A. és a CompuWorx Informatikai Rt.-vel együttműködve) és a T-Systems (a Thales e-Transportation Systems S.A.-val karöltve).
Ezúttal az volt a gond, hogy a pályázók megváltoztatták a BKV által előre meghatározott szerződési feltételeket. Azt egyelőre nem tudni, hogy a BKV miért hosszabbította meg az ajánlatok értékelési idejét egy hónappal, ha egy ilyen alapvető formai követelményt nem teljesítettek a pályázók.
Törvénytelen feltételek
Szerkesztőségünk szerette volna megtudni, hogy mit is jelent pontosan a BKV idevágó közleménye, melyből szó szerint idézünk:
Az ajánlattételi felhívás 25. pontjában az Ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg: „A végső ajánlatban a szerződéstervezetet az Ajánlati dokumentáció részét képező Lényeges Szerződéses Feltételek rendszerét és tagolását megtartva kell elkészíteni. A dokumentáció részét képező Lényeges Szerződéses Feltételek rendelkezéseivel ellentétes, illetve a rendelkezéseket korlátozó vagy kiterjesztő kikötés a szerződéstervezetben nem alkalmazható.”
Az ajánlatokban csatolt szerződéstervezetek egyes pontjai nem feleltek meg a dokumentáció részét képező Lényeges Szerződéses Feltételeknek, azok rendelkezéseivel ellentétes, illetve azokat korlátozó kikötései miatt.
Szerettük volna megtudni, hogy ez mit takar, de az EDS-nél azt mondták, hogy még ők is tanulmányozzák az értesítést, a T-Systemsnél senkit sem találtunk, aki nyilatkozni tudott volna ebben az ügyben, a BKV-nál pedig a szigorú – és ennek következtében kicsit lassú – sajtószabályok miatt még nem kaptunk hivatalos választ.
Fogyatkozó támogatás
A BKV a – más nagyvárosokhoz hasonló – jegyrendszert 2002 óta szeretné bevezetni. Eleinte jól lobbizott a cég ezért, 2003-ban az erről szóló szándéknyilatkozatot (amiben nemcsak a BKV, hanem a MÁV, a Volánbusz és a GySEV is szerepelt) az akkori politikai elit is magáévá tette. A nyilatkozatot, mely szerint 2005-ig az országban működő összes közösségi közlekedési vállalat áttér a korszerű módszerre, aláírta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, Vajda Pál főpolgármester-helyettes, és Kamarás Miklós, az ÁPV Rt. vezérigazgatója is.
A többi cég azóta nem erőlteti ezt a projektet, a MÁV-nál ugyan történt annyi előrelépés, hogy a Nyugatiból induló elővárosi vonatok esetében a peronok elején kordonokat építenek, és ott ellenőrök fogják a jegyeket vizsgálni.
Információink szerint a BKV-nál továbbra is elszántak az elektronizálás terén, és az ajánlati árakkal sem volt különösebb probléma, csak éppen a jogi feltéleket nem teljesítették a pályázók. Most ismét új pályázatot írnak ki.
Az elektronikus rendszerre való átállás a várakozások szerint csökkentené a bliccelők számát. Ez évente körülbelül hárommilliárd forintos bevételnövekedést jelentene a BKV-nak.
