Feltáró magyarázat híján csak tippek vannak arra, hogy miért cserélik le az APEH elnökét: a konfliktust az áfa-visszatartás mélyíthette el. Király László György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a pénzügyminiszterrel folytatott egyeztető megbeszélést követően szerdán nyújtotta be lemondását Draskovics Tibornak. A pénzügyminiszter Király döntését elfogadta.
Szikora János
Király helyett Szikora
Mint a pénzügyi tárca szűk szavú közleménye rámutat: Draskovics Tibor egyetért azzal, hogy “szem előtt tartva az adófizetők érdekét, határozottabb, dinamikusabb, rugalmasabb, a változó körülményekre gyorsan reagáló ellenőrzési tevékenységre van szükség, és ez megköveteli a hivatali vezetés megújulását is”. Draskovics Tibor – a hivatalos tájékoztatás szerint – továbbra is számít Király László György munkájára, de arról, hogy az adóhivatali trónt három éve birtokló Király hol folytatja tevékenységét, később születik döntés. A régi elnök addig marad hivatalában, amíg az új elnökjelöltet nem hallgatja meg az illetékes országgyűlési bizottság, majd azután véleményt mond róla az Állami Számvevőszék, és ezt követően nevezheti ki a pénzügyminiszter – ismertette a “menetrendet” Katona Tamás, a PM politikai államtitkára.
Draskovics Tibor már meg is nevezte a megüresedett elnöki poszt várományosát, Szikora János személyében, és Szili Katalinnál, az Országgyűlés elnökénél haladéktalanul kezdeményezte bizottsági meghallgatását. A 49 éves, jogász és közgazdász végzettségű Szikora az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatói székéből ülne át a fővárosba. Jelenlegi posztját egyébként 2003. április 1-je óta tölti be, de 1988 és 1999 között is dolgozott már az adóhivatalban.
|
Az adóhatóságot érintő személyi változásokról egyébként már korábban is felröppentek hírek, több vonatkozásban is sejthető volt ugyanis némi konfliktus az APEH és a pénzügyi tárca között.
Az elnök távozásának lehetséges indokait firtató kérdésekre válaszul Katona Tamás úgy fogalmazott: “Király László György nem menedzser típusú, hanem inkább tudós típusú vezető volt”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tavalyi áfa-bevételek elmaradtak a várttól, amely részben a strukturális változásra (EU-tagság) vezethetők vissza, de összefüggésben van azzal is, hogy az adózók éltek az önkéntes bevallás lehetőségével, ami némi variációs esélyt nyújtott – magyarázta Katona. Az államtitkár elmondta: az év végén elindult, tételes áfa-ellenőrzés eredményességét jelzi, hogy januárban a prognosztizáltnál 25 milliárd forinttal több áfa-bevételt regisztrált a költségvetés.
A tavalyi költségvetés egyik neuralgikus pontja ugyanis éppen az áfa-bevételek alakulása volt. Szeptemberben kiderült: közel 90 milliárd forintnyi forgalmi adó egyszerűen eltűnt a hatóságok szeme elől. A nyomkeresés során az is többször felmerült, hogy nem az APEH volt eredménytelen, hanem a bevételt jócskán felültervezték a PM berkein belül, de az egymásra mutogatáson túl sok konkrétum nem látott napvilágot.
Látszatszigor?
Mindenesetre ezt követően szigorúbb fellépést követelt meg az APEH részéről a pénzügyminisztérium, különösen az uniós országokkal kereskedő cégek áfájának behajtásával kapcsolatban, majd elrendelte az uniós áfa-visszautalások visszatartását a közösségi adatok pontos egyeztetésének jogcímén. Egyúttal a Vám- és Pénzügyőrség parancsnokát is keményebb fellépésre utasította, és az ellenőrzések szigorítását kérte Draskovics Tibor.
|
Fotó: MTI