Belföld

Madrid – merénylet a pályaudvaron

Óráról órára növekszik a csütörtöki madridi merénylet után azonosított halálos áldozatok száma. A spanyol kormány a baszk szeparatistákat vádolja, szakértők arab terroristákat sejtenek a háttérben.

Az esti hivatalos adatok szerint már 190 a csütörtök reggeli csúcsforgalom idején Madrid belvárosi vasúthálózatát ért robbantás vagy robbantássorozat halálos áldozatainak száma, míg a sebesültek
Madrid – merénylet a pályaudvaron 1

számát 1200-ra teszik ebben az időpontban. A számok azonban a mentési munkálatok során szinte percről percre növekednek.

Míg a reggeli híradások még csak egy, esetleg két robbantásról szóltak, addig délutánra már olyan hírek is napvilágot láttak, amely szerint három, négy, esetleg öt robbanás történt a spanyol fővárosban. A káosz miatt egyelőre az sem világos, hol történtek a robbanások. Estére kiderült, hogy 10 robbanás történt, és három TNT-vel megrakott csomag fel sem robbant a spanyol fővárosban.

A hírügynökségi jelentések szerint az egyik bomba biztosan a belvárosi Atocha főpályaudvarra begördülő szerelvényen robbant fel. (Folyamatosan frissülő híradásunkat itt olvashatja >>) Ez a robbanás 40 halálos áldozatot követelt, a többi detonáció helyszíneként azonban már más állomásokat jelöltek meg, illetve a helyi érdekű vasút szerelvényeit említették különböző helyszíneken. A rendőrség talált egy fel nem robbant szerkezetet is, amelyet hatástalanítottak.

Nincs magyar áldozat

A délelőtti jelentések szerint nincs magyar áldozata a madridi merényletnek. Erről Stadler Judit, Magyarország madridi nagykövetségének sajtóattaséja tájékoztatta az MTI-t. Hozzátette: teljes bizonyossággal még nem lehet nyilatkozni, mivel jelenleg is folyik a további lehetséges áldozatok utáni kutatás, a halottak, sebesültek azonosítása.

Arab kapcsolat?

A kora délutáni órákig senki nem vállalta magára az elkövető szerepét, a spanyol kormányzat azonban a robbantásokat követően az ETA (Euzkadi Ta Askatasuna – Baszk Haza és Szabadság) baszk szeparatista terrorista szervezet számlájára írta a történteket. Eduard Zaplana kormányszóvivő gyilkos bűnbandának nevezte a szakadárokat.

Az ETA-ról egyébként a mérsékelt baszk vezetők is hasonlóképpen nyilatkoztak az ügy kapcsán. Juan José Ibarretxe, a baszk regionális kormányzat feje „söpredéknek” nevezte a terrorszervezetet. A baszk vezető a madridi vasúti robbantások kapcsán elmondta: az ETA “a demokráciát akarta felrobbantani”, és nem képviseli a baszk népet.

Az ETA politikai szárnyához tartozó és a terrorszervezethez fűződő kapcsolatai miatt betiltott Batasuna baszk radikális párt vezetője ugyanakkor cáfolja, hogy a madridi vasúti merényleteket az ETA követte volna el. Arnaldo Otegi nyilatkozatában a robbantásokat az arab ellenállás egyes részeinek tulajdonította.

Hasonlóan vélekedik a robbantások lehetséges elkövetőiről a tekintélyes spanyol belpolitikai szakértő, Antonio Guch. Vélekedése szerint az al-Kaida terrorszervezet közreműködésével hajtották végre a madridi vasúti merényleteket. “Ma mindenki azt mondja, hogy az ETA szeparatista szervezet végezte a robbantások előkészítését és szervezését, én azonban úgy gondolom, hogy az al-Kaida segítsége nélkül nem tudtak volna végrehajtani egy ilyen terrorcselekményt” – jelentette ki Guch élő televíziós adásban, Párizsban. A szakértő hozzátette, hogy a nemzetközi terrorhálózat nagyon nagy mértékben kapcsolódott a vasúti robbantások előkészítésébe és végrehajtásába.



Madrid – merénylet a pályaudvaron 2

Választások előtt


Az arab terroristák és az ETA közti kapcsolat egyébként logikus magyarázat a közös tevékenységre. Az ibériai állam – élén José Maria Aznar miniszterelnökkel – az elsők között biztosította támogatásáról az Egyesült Államok terrorellenes harcát 2001. szeptember 11-e után, majd – folytatva az Amerika-barát politikát – egy éve aláírta a Nyolcak levelét, támogatva az Egyesült Államok Irak-politikáját, a német-francia nehezteléssel is szembeállva. Spanyolország elsőként küldött csapatokat, mintegy 1300 katonát a nyáron már amerikai megszállás alatt álló Irakba, vállalva ezzel az al-Kaida által a koalíciós államoknak beígért terror veszélyét.


Aznar egyébként többször figyelmeztetett a terrorszervezetek nemzetközi összefogására, és amikor számos al-Kaida kapcsolatokkal gyanúsított személyt őrizetbe vettek az országban, a spanyol hatóságok nem titkoltan arra számítottak, hogy cserébe más országokkal szemben könnyebben elérhető lesz az ETA-tagok kiadatása.

Spanyolországban vasárnap tartanak általános választásokat, a kampány azonban a pártok bejelentése szerint véget ért a merényletekkel. A jelenleg kormányon lévő középjobb Néppárt a választási küzdelemben kitartott az ETA szervezettel szembeni kemény magatartása mellett, és védelmébe vette az alkotmányt olyan követelésekkel szemben, hogy Baszkföld és Katalónia kapjon nagyobb autonómiát, ami szakértők szerint a párt malmára hajthatja a vizet mostani a választásokon.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik