Felvételi körkép – hol, hány pont jelenti a belépőt?

Pont tíz éve, az akkor még Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre 111 ponttal lehetett bekerülni, ma már az Államigazgatási Főiskolával kibővült patinás intézmény a nappali, államilag finanszírozott első diplomás közgazdász szaka „csak” 98 ponttal várja a tanulni vágyókat. A pontok alapján olybá tűnik, hogy a gazdasági ismeretekre szomjazók a Közgáz elmélyült elméleti oktatása helyett a főiskolák gyakorlatiasabb képzését részesítették előnybe idén: a Budapesti Gazdasági Főiskolához tartozó PSZF budapesti közgazdász szakára 112 pont jelent belépőt (kihelyezett tagozatán Salgótarjánban 85, Zalaegerszegen 95 pont a határ), azaz csaknem 15 ponttal magasabb a határ, mint a Vámház körúti intézményben. Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy a Közgázzal ellentétben a BGF-re pontduplázással is be lehet kerülni. Érdekesség, hogy a PSZF-en a közgazdász szakénál is több pontra volt annak szüksége annak, aki humánerőforrás menedzser akart lenni: itt 114 pont a határ.

Ponthatár 120 pont felett

Voltak főiskolák, egyetemek, ahova plusz pontok nélkül idén sem lehetett bekerülni, a határ ugyanis 120 pont fölé csúszott. A szintén a Budapesti Gazdasági Főiskola részeként működő Külkereskedelmi Főiskola legnépszerűbb gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szakára idén csak 121 pont jelentett belépőt, a külgazdasági szakra „már” 119 ponttal is be lehetett „csusszani”.

A nemzetközi tanulmányok egyébként a Közgáz népszerűségi listáján is őrzi vezető helyét, amit jól jelez, hogy erre a szakra 114 ponttal lehet bekerülni. Le a kalappal azok előtt, akik a szintén Budapesti Gazdasági Főiskolához tartozó Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi főiskolára jelentkeztek: a hagyományosan nagy népszerűségnek örvendő idegenforgalmi és szálloda szakra 120 pont volt a határ, és ettől alig marad el a kereskedelmi szak ponthatára (118).

Száz pont sem kell a jogász szakhoz

Csakúgy mint az egyetemi közgazdász szakok esetében, a jogászképzésbe való bekerülésre sincs szükség idén 100 pontra. Első diplomás, nappali képzéses, állami finanszírozású jogászképzésre az ELTE-n 96, Szegeden 85, Debrecenben és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 82, Miskolcon és a Károli Gáspár Református Egyetemen 80, Győrben pedig 77 ponttal lehetett bekerülni.

Bölcsészkarok: vezet az angol és a pszichológia

Továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a nyelvszakok. Az ELTE angol szakára idén 108 pont jelentette a belépőt, míg Szegeden és a Károli Gáspár Református Egyetemen 100, Debrecenben 99, Pécsett pedig 93 pontnál húzták meg a vonalat. Németből idén Pécsen volt a legmagasabb (99) a ponthatár, az ELTE-re már egy ponttal kevesebbel is be lehettett kerülni. Olasz szakhoz 90 pontra sincs szükség, és a francia szak ponthatárai is inkább a 80-hoz, mint a 90-hez vannak közelebb az egyes egyetemeken. Magyar szakra az ELTE-n a legmagasabb (94 pont) a belépő.

Szegeden 104, Debrecenben és Pécsett 103, az ELTE-n pedig 102 pontra volt szükségük a pszichológiára felvételizőknek. Szociológiából az ELTE állította a legmagasabbra a mércét idén: ide 88 pont a határ, más egyetemekre kevesebbel is be lehet kerülni.

Jócskán száz pont fölött az orvosi és a biológusi szakok

A természettudományi szakok közül továbbra is a biológia a favorit: ide 112 pont a beugró, míg meterológus 85, matematikus 77, csillagász 75, fizikus pedig 72 ponttól is válhat valakiből az ELTE-n. Az általános orvosi szakok közül idén Debrecenben tették a legmagasabbra a lécet (106), Budapesten egy ponttal, Szegeden pedig két ponttal kevesebb is elég volt. Fogorvosi szakra viszont a fővárosban van a legtöbb pontra (107) szükség, Szegeden 105, Debrecenben pedig 104 pont is elegendő.