Módszertani megjegyzések
A TNS Modus 2000. márciusától folyamatosan, mindennap végez adatfelvételt. Hetente összesen 240 felnőttet kérdeznek meg az ország 135 településén – mindig másutt. A 38. héti, görgetett adatok a 2001. augusztus 27-étől szeptember 23-áig megkérdezett 950 fő válaszai alapján születtek. Az ekkora reprezentatív mintának +/- 3,24 százalékpont a hibahatára, (95 százalékos megbízhatósági szint mellett), ami azt jelenti, hogy a közölt eredmények legfeljebb ennyivel térhetnek el azoktól a “valós értékektől”, amelyeket akkor kaptunk volna, ha minden felnőtt korú magyar állampolgárt megkérdeznek (az elemszám csökkenésével a hibahatárok nőnek, például a “biztos szavazó, pártot választók” esetében a hibahatár csaknem 6 százalékpont). A legfrissebb vizsgálati eredményeket minden héten hasonló módon (négy hétre görgetett formában) közöljük.
A kutatás részletes módszertana, a választási szövetséggel előállt új helyzet számítási modellje a TNS Modus honlapján>>
Még mindig két pont a szocialisták előnye
Csökken a nagyok népszerűsége: az egy héttel ezelőtti értékhez képest az MSZP két pontot, a Fidesz-MDF választási szövetség egy pontot vesztett a támogatottságából, így a kettejük között a különbség 2 százalékra csökkent a biztos szavazó pártválasztók körében – a TNS Modus legfrissebb adatai szerint. A 38. hétre a 2001. augusztus 27-étől szeptember 23-áig megkérdezett 950 személy válaszai alapján minimális az MSZP előnye a Fidesz-MDF pártszövetség előtt. Ha most lennének a választások, a szocialistákra 42 százalék, míg a Fidesz-MDF választási szövetségre 40 százalék szavazna.
Az érdemel igazán figyelmet, hogy az MDF-fel együtt sem növelte támogatottságát a Fidesz, bár kevesebbett veszített, mint a szocialisták. Ha a pártok támogatottsága sima összeadás lenne, akkor a 35. hét adatai szerint a Fidesz és az MDF együttesen 43 százalékot kapott volna és 46 százalék szavazott volna az MSZP-re. Úgy tűnik, a legutóbbi hetek eseményei után is tartós “állóháborúval” kell számolni a választási győzelemért folytatott versenyben. 
Orbán kontra Medgyessy
A miniszterelnök és a miniszterelnök-jelölt külön párharcában nincs említésre méltó változás. Bár ebben az esetben talán nagyon kicsi elmozdulás is lehet árulkodó jel. Az adatok ugyanis nem a biztos szavazó pártválasztók szimpátiáját mutatják, hanem a felnőtt népességét, vagyis viszonylag nagyobb a minta, és személyiségek megítéléséről van szó, akikről lassan változik a többség ítélete.
Medgyessy Péter, a szocialista párt kormányfőjelöltje továbbra is rokonszenvesebb, mint Orbán Viktor. A két politikus megítélése a mérések kezdete (a 25. hét) óta szignifikáns különbséget mutat – Medgyessy javára. A szocialista politikus rokonszenv-indexe a százfokú skálán 56 és 57 pont között mozog, míg Orbán Viktoré ennél általában 8-10 ponttal alacsonyabb: minimum 46 és maximum 48 pont.
A legutóbbi adatokhoz képest egy ponttal nőtt az MSZP frontemberének szimpátia-értéke, ugyanakkor a miniszterelnöké nem változott. Így Medgyessy Péter “jelenleg” 57 ponton áll, míg Orbán Viktor 48 ponton. (lásd a 4. ábrát)
A szabad demokraták őrzik a 6 százalékot
Érzékelhetően javultak az elmúlt időszakban a kisebb támogatottságú pártok választási esélyei. Ahelyett, hogy növekedett volna azon szavazatok aránya, amelyeken az MSZP, illetve a Fidesz-MDF közösen osztoznak, éppen ellenkező tendenciát figyelhetünk meg. Jelenleg 18 százalék jut a Parlamentbe kerülésért küzdő kisebb támogatottságú pártoknak. A 35. héten csupán 11 százalék volt ez az arány.
Változatlanul az SZDSZ a legerősebb kispárt: immáron második hete 6 százalékot ér el. Nem változtak lényegesen a MIÉP, az FKGP és a Munkáspárt “szavazati arányai” (2-3 százalék között mozognak hetek óta), de csatlakozott hozzájuk a KDNP is (“jelenleg” 2 százalékon áll).
Mi történt a héten?
A Törésvonal Politikai Elemző Központ szerint
• A 38. héten az amerikai terrortámadás következményei továbbra is meghatározták a magyar politikai napirendet. Míg a terrorakció előtti 36. héten 19, az előző héten mindössze 7, ezúttal pedig csupán 8 téma került a vezető hírek közé. A legnagyobb témát jelentő tervezett USA akció kapcsán természetesen a mindenkori kormány kommunikációs lehetőségei nőnek meg, míg az ellenzéki kritika tere jelentősen csökken. Egyedül az ebben a témában is radikális hangot választó, a “nemzeti egység” mögül kilépő MIÉP megszólalási arányszáma emelkedett jelentősen.
• A héten 1 materiális téma került a napirendre (béremelés az egészségügyben), 5 szimbolikus és 2 botrány jellegű ügy akadt.
• A Fidesz-MPP (összes: 3, pozitív: 2, negatív: 1) önálló kezdeményezéssel nem került a napirendre, ám a hét vezető témájában állandó szereplő volt, miközben mindössze egy, a párt számára hátrányos ügy jelent meg (Schlett-ügy). Az újabb kormányzati ígéretek közül az egészségügyi béremelés a média napirendjére került, a belügyminiszter bejelentése (béremelés és lakás a közigazgatásban dolgozóknak) kicsit kevesebb figyelmet kapott.
• Az FKGP (4, 0, 2) két téma kapcsán került a hírekbe (új kisgazda párt alakulása, kizárások a frakcióból): mindkettő a kisgazda belháború folytatásaként értelmezhető.
• Az MDF (0, 0, 0) három hét szereplés után ezúttal nem jelent meg a napirenden. A Fidesz-MDF megállapodás utáni megyei pártelnöki szereplések (a héten: Tolna, Csongrád és Baranya megyében) nem érték el az ingerküszöböt.
• Az MSZP (4, 2, 0) két témában volt kezdeményező (Doszpot-ügy, Medgyessy olimpiai javaslata), számos javaslata azonban nem került a média napirendjére (MAÉRT összehívása, AB-hez fordulás a köztisztviselői törvény kapcsán, minimálbér). A párt a hét jelentős részében nem alkalmazkodott a megváltozott politikai napirendhez, a hét végén azonban már a legfontosabb témában is alternatív javaslatokat fogalmazott meg.
• Az SZDSZ (1, 0, 0) 19 hete szerepelt utoljára ennél kevesebb megszólalással. Mindössze egyetlen témában, a Schlett-ügy kapcsán került a napirendre, miközben pozitív témája, a Kossuth-év bejelentése nem érte el az ingerküszöböt.
• A MIÉP (1, 0, 0) az SZDSZ-hez hasonlóan csak egy témában jelent meg, ám az a hét legjelentősebb ügye volt. A tervezett amerikai válaszcsapás kapcsán politikailag kockázatos, ám kommunikációs szempontból feltétlenül sikeres akciót választott. A Törésvonal Politikai Elemző Központ kutatói hetente készítenek politikai elemzést a médiában napirenden lévő témákról.
Megjegyzés: A Fidesz-vonala azért nem folytonos, mert a Fidesz-MDF választási szövetség támogatottsága virtuális adat, a számítógép állítja elő, a korábbi Fidesz és MDF támogatottságokból generálva. Leghamarabb 3 hét múlva lesznek olyan adatok, amelyek már kizárólag a választási szövetséggel létrejött pártpáros támogatottságát mutatják.
A hét összes grafikonja >>
Politológiai elemzés a 38. hétről
A 38. héten a külpolitikai események következtében alig részesült a média figyelméből az a hír, amely szerint az FKGP frakciójából tömegesen zárták ki Torgyán József pártelnök híveit, és ezzel párhuzamosan visszavették Csúcs Lászlót és Cseh Sándort. A kisgazda-saga túl sok belpolitikai relevanciával mostanra már nem bír. Az FKGP esélye arra, hogy bármilyen formában a 2002-es parlamentbe bejusson, az újabb és újabb fejlemények hatására sem változik. Ami egyben azt is jelenti, hogy nem csökken: az FKGP megítélésünk szerint már átlépett egy olyan botrány-küszöböt, amelyen túl a további botrányok, kizárások sem csökkentik a párt népszerűségét.
Torgyán és hívei részéről az utóbbi hetekben és különösen a kizárások kapcsán új politikai koncepció körvonalai kezdtek kibontakozni. Korábban bárkik bárkit is zártak ki az FKGP-ből vagy annak parlamenti frakciójából, mindkét fél többször is leszögezte a koalíció fenntartása iránti elkötelezettségét. Sőt, az FKGP-ben egy időben “divat” volt azzal vádolni a pártbeli ellenlábasokat, hogy azok nem “hűségesek” a kormányhoz, hogy a koalíció felbontását tervezik. A koalíciós kormányzás egyfajta közös alap volt az FKGP rivális csoportjai között.
A jelenlegi helyzet ezen állapot megváltozásának lehetőségét vetíti elő. Torgyán József ugyanis bejelentette: amennyiben Áder János nem az ő verziójukat fogadja el az FKGP-frakcióval kapcsolatban, akkor a jelenleg a függetlenek között ülő egykori kisgazda képviselők a parlamenti szavazásoknál tartózkodnak majd. A zárszámadásról szóló szavazás kapcsán pedig igen valószínű, hogy a kizárt torgyánisták egyenesen az ellenzék álláspontjára helyezkednek.
Mindez megítélésünk szerint már csak egy lépésre van attól, hogy Torgyán formálisan is felmondja a koalíciót. A koalíció felmondásától a kormány többsége ugyan még megmaradhatna, ám a parlamenti szavazások jóval szorosabbak lennének, és a kormány gyakrabban szorulhatna a MIÉP támogatására.
A koalíció felbontásának ezzel együtt Torgyán szempontjából nem az lenne a célja, hogy a kormányt a parlamentben ellehetetlenítse – erre komoly esélye nincs. Kétségkívül nagy média-figyelmet váltana viszont ki a koalíciós szerződés hivatalos felmondása, és Torgyán József ezzel a lépéssel talán némi életet lehelhetne pártjába. Egy ilyen akció sem garantálná, hogy az FKGP népszerűsége emelkedni kezd – ám valamekkora esélyt mégis nyújtana rá. Véleményünk szerint ezért nem elképzelhetetlen, hogy a kisgazda pártelnök más megoldás híján ehhez az eszközhöz nyúl.
