Üzleti tippek

Zsidózhat-e a Magyar Hírlap?

Széles Gáborhoz a Magyar Hírlap tulajdonosához fordult levélben mintegy száz értelmiségi, egy az újságban megjelent publicisztika miatt. Arra várnak választ a vállalkozótól, hogy vállalhatónak tartja-e egy olyan lap finanszírozását, amelyben "egy vezető publicista nyíltan antiszemitának vallja magát".

Széles Gábor korábban egy interjúban azt hangoztatta, hogy korunk nagytőkéseinek erkölcsi kötelességük beruházni a sajtóba, és azt sem rejtette soha véka alá, hogy orgánumai arculatainak kialakításában érvényesíteni kívánja mércéjét – emlékeztetnek az aláírók, akik Bayer Zsolt egyik írása miatt fordulnak a nagyvállalkozóhoz.

Ebben az szerepel: “1967-ben a pesti zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gyűlölnek bennünket, mint mi őket. Ők a mi indok-zsidóink – értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust…”

Az aláírók arra várnak választ, felvállalja-e a lap munkatársi gárdája a kollegiális együttműködést Bayer Zsolttal, és elvárja-e ezt a tulajdonos tőlük. Ezen kívűl mennyire tekinti vállalható gazdasági és erkölcsi tettnek Széles Gábor, akinek nemcsak érdekeltsége van a Magyar Hírlapnál, hanem tekintélyes közéleti személyiség is, hogy olyan lapot finanszíroz, amelyben – az országos napilapok közül elsőként – egy vezető publicista nyíltan antiszemitának vallja magát?

Megfogalmazásuk szerint Bayer Zsolt érvelésével a Magyar Hírlap egy fontos határt lépett át a magyarországi publicisztika 1945 utáni történetében: a magyar sajtó és közélet egyes képviselőiről ez idáig kritikusaik állapították meg, hogy antiszemiták, amit ők rendre visszautasítottak.

“Bayer Zsolt azonban most maga vállalja ezt fel, kifejezetten is azt hangoztatva, hogy zsidónak gondolt személyek egyesek vagy éppen többek által kifogásolhatónak tekintett megnyilatkozásai jogosan alapozzák meg az antiszemitizmus magatartását” – írják, hozzátéve, a publicista érvelése a klasszikus antiszemita argumentáció része, amellyel közéletileg is mérvadó orgánumok részéről csak az 1930-as és 1940-es évek szélsőjobboldali publicisztikájában találkozhattunk.

—-Az aláírók névsora:—-

Andai György újságíró, Agárdi Péter irodalomtörténész, Ágoston Vilmos irodalomkritikus, Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár, Balla Zsófia költő, Bán Zsófia író, irodalomtörténész, egyetemi docens, Bánó Anna fotográfus, Bárdos-Féltoronyi Miklós, a louvaini katolikus egyetem ny. tanára, Bárdos Judit esztéta, Báthori Csaba író, Benda Iván fotóművész, Benedek István Gábor író, újságíró, Békés Pál író, Békés Vera tudományfilozófus, tudományos főmunkatárs, Bitó László író, ny. egyetemi tanár, Bodansky György köz- és magáníró, Bodor Béla irodalomtörténész, Bodor Pál újságíró, B. Köves Hajnalka szerkesztő, Csaplár Vilmos író, Csákó Mihály szociológus, egyetemi docens, Dósai Tamara reklám-szakember, Erős Ferenc pszichológus, egyetemi tanár, Fazekas Csaba történész, egyetemi docens, Fáy Éva könyvkiadó, Fehér Márta tudományfilozófus, egyetemi tanár, Fekete György mentálpedagógus, Fleck Zoltán jogszociológus, egyetemi docens, Dr. Fóti Éva könyvkiadó, Föld S. Péter újságíró, Gaul Emil pedagógus, egyetemi docens, Gábor György filozófus, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens, Grüll Tibor történész, főiskolai tanár, Gyáni Gábor történész, egyetemi tanár, György Péter esztéta, Hajdu István műkritikus, főszerkesztő, Herczog Mária szociológus, egyetemi docens, Horváth Ágnes tanár, egyetemi docens, Iványi Gábor theológus, főiskolai rektor, Jakab Attila vallástörténész, Karády Viktor szociológus, egyetemi tanár, Karsai László történész, Kálmán László nyelvész, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens, Kelemen Éva egyetemi docens, Kelemen János filozófus, egyetemi tanár, Kende Péter, az MTA külső tagja, Párizs, Dr. Kende Péter újságíró, Kertész Erzsébet szociálpolitikus, Kertész Péter Pulitzer-emlékdíjas újságíró, Kéri László politológus, Komoróczy Géza történész, professor emeritus, Kozák Gyula szociológus, Körmendi Zsuzsa újságíró, szerkesztő, Krausz Tamás történész, egyetemi tanár, Kricsfalvi Péter orvos, igazgató főorvos, Léderer Pál újságíró, Ludassy Mária filozófus, egyetemi tanár, Lukács Péter oktatáskutató, főiskolai tanár, Majsai Tamás theológus, egyetemi tanár, Marsovszky Magdolna kultúra- és antiszemitizmuskutató, Márton László regényíró, műfordító, Mártonffy Marcell irodalomtörténész, egyetemi docens, Molnár Gábor pszichológus, Nagy Péter Tibor szociológus, egyetemi tanár, Neményi Mária szociológus, Novák Attila történész, Pap Ágnes szociológus, újságíró, Parti Nagy Lajos író, Pálné Kutasi Éva ny. közgazdász, Perecz László filozófiatörténész, egyetemi docens, Petőcz András író, Petschnig Mária Zita közgazdász, Pünkösti Árpád szociográfus, újságíró, Radnóti Sándor esztéta, egyetemi tanár, Ripp Zoltán történész, Rugási Gyula filozófus, egyetemi docens, Schein Gábor író, irodalomtörténész, egyetemi docens, Schwendtner Tibor filozófus, egyetemi docens, Szacsvay Pál képzőművész, Szalai Erzsébet szociológus, egyetemi tanár, Szalatnay Katalin ny. külkereskedő, Szilágyi Ákos esztéta, egyetemi docens, Tamás Tibor újságíró, Tatár György filozófus, egyetemi docens, Tillmann József tanár, egyetemi docens, Toronyi Zsuzsanna levéltáros-múzeológus, Törzsök Erika szociológus, Trencsényi László pedagógus, egyetemi docens, Ungvári Tamás egyetemi tanár, Ungváry Krisztián történész, Vadász János társadalomkutató, Vajda Mihály filozófus, professor emeritus, Vas Gábor könyvkiadó, Vári György tanár, Vásárhelyi Mária szociológus, tudományos főmunkatárs, Vekerdy Tamás pszichológus, Veres András irodalomtörténész, Vörös Miklós szociológus, kulturális antropológus, Závada Pál író, Zolnay János szociológus, kutató, Zvolenszky Zsófia filozófus, egyetemi tanársegéd.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik