Május 7-én egy 63 éves, erősen ittas férfi 13 kutyát uszított a közeli focipályán játszó kilenc, 5-15 éves gyerekre a Borsod megyei Nemesbikken. Egyikük, egy hétéves kisfiú nem tudott elmenekülni, és bár édesanyjának sikerült kimentenie az állatok fogai közül, még a mentők megérkezése előtt belehalt a sérüléseibe – mondta el a FigyelőNetnek Dobi Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A kutyák gazdája őrizetben van, a rendőrség halált okozó testi sértéssel gyanúsítja, és előzetes letartóztatását kezdeményezte. A férfi, aki tagadja, hogy ő uszította rá a kutyákat a gyerekekre, 14 kutyával élt együtt, de az egyik eb a tragédia időpontjában ki volt kötve. Ha a vádak bizonyítást nyernek, H. János 2-8 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.
H. János háza és a focipálya, ahol a gyerekek játszottak – Képgaléria!
Az állatokat jelenleg egy tiszalúci karanténban helyezték el, az állatorvosi megfigyelés, és a nyomozás eredményei alapján döntenek további sorsukról. Nem lesz könnyű a rendőrök dolga, tekintve az eset tragikus végkimenetelét, és a támadó kutyák példátlanul nagy számát – mondta Dobi Tamás. Az elhunyt kisfiú édesanyja a távirati irodának azt mondta, hogy amikor a helyszínre ért, még élt a gyermeke. A kutyák őt is négy helyen megharapták, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Négy gyermeke van, a legkisebb volt a kutyatámadásban elhunyt hétéves kisfiú. Helyiek szerint többször volt panasz a kutyákra, féltek az ebektől a környéken élők.
Öngerjesztő spirálba kerülnek
A meglévő információk szerint a gyerekek fociztak a pályán, tehát futkostak, erősen gesztikulálhattak, kiabáltak, ami a gazda parancsa nélkül is kiválthatja a kutyák támadását, de a kifejezett „uszítás” természetesen fokozza az ösztönök elszabadulását. Elég, ha ilyenkor egyetlen eb megindul, a többi – a falkaszellemtől vezérelve – követi. A zsákmányösztöntől hajtott kutyák egymást hergelik, „bátorítják”, a menekülő embert csipkedik, harapdálják, egyre agresszívebbek lesznek– fogalmaz a FigyelőNetnek Izsák Gábor etológus, kutyakiképző. A falka, az üldözés, az ugatás, a menekülő ember kiáltozása spirálszerűen „pörgeti be” az állatokat, és a támadás dinamikusan viszi előre önmagát.
A kutyák viselkedéséből kiindulva, a részletek ismerete nélkül is biztosnak tűnik, hogy a 13 ebből legfeljebb 2-3 okozta a halállal végződő sérüléseket a kisfiún. A harapások okozta vérveszteség, és a támadás alatt átélt sokk lehet halálának közvetlen oka. A kutyák, a farkasok „vadászmódszerét” követve gyakorlatilag szétmarcangolják az áldozatot, a macskafélékkel ellentétben nem törekszenek a torokra támadva megfojtani a prédát, vagy egyetlen harapással eltörni a gerincét.
A kutyák karanténban várják a sorsukat – Képgaléria
A prédaösztön erejét hangsúlyozza Kis Szabó László, ezüstkoszorús mesterkiképző is. A vagyon- és személyvédelemre kiképzett kutyák oktatásánál is a zsákmányszerzés élményével bírják rá az állatokat, hogy emberre támadjanak. Először egy ronggyal ingerlik, amit később elengednek, hagyják, hadd élvezze a sikert. Ezután következik a kiképző kezét óvó „védőkar”, amit ugyanúgy zsákmányként dobnak elé.
Mivel az eb számára a segédeszköz, és nem az ember a célpont, sokszor előfordul, hogy éles helyzetben a kutya megállítja, és sakkban tartja a gazdáját fenyegető személyt, de nem harapja meg. A rendőrkutyák kiképzését például éppen ezért kell úgy folytatni, hogy amikor már kiválóan „fogja a kart”, szájkosarat adnak rá, és védőfelszerelés nélküli emberre uszítják. Csak így lehet elérni, hogy védtelen emberre támadjon.
Halálra rázás
A préda megszerzését a falkaszellem csak erősíti – mondja a kutyakiképző, aki egyetért Izsák Gáborral abban is, hogy Nemesbikken két-három kutya okozhatta a halálos sérüléseket. A többi csaholva, morogva „csak” erősíthette azt a bizonyos spirált. Él még bennük ugyanis a farkasok törvénye, ahol bár a falka teremti meg a helyzetet, maga a zsákmányejtés kizárólag a hierarchia élén állók kiváltsága. Kutyatámadásnál veszélyes még az úgynevezett halálra rázás: az állat belemélyeszti fogait az áldozatba, és nagy erővel megrázza – gyakran látni ilyet ronggyal játszó ebeknél. Éles helyzetben ilyenkor csontok törnek és szakad a hús.
A kutya önmagában, parancs nélkül nem támad emberre, de az ösztöneit nem lehet kiölni belőle – hangsúlyozza Kis Szabó László. Kiválóan kiképzett rendőrkutyák is „elveszítik a kontrollt”, ha kikerülnek a gazdájuk irányítása alól, mert bár csak parancsra támadnak, de a megszerzett koncot is csak akkor engedik el, ha erre határozott utasítást kapnak. Tömegrendezvényeken sem véletlen a szájkosár a rendőrkutyákon: ha beeresztik őket a tömegbe, leteperik az embereket, súlyos ütéseket osztanak a szájkosárral, de komoly sérülést nem okozhatnak – valójában viszont harapnának, és a gazda felszólításáig abba sem hagynák.
Nem szabad mozdulni!
Mégis, mit tehetünk, ha ránk támad egy kutya? Gyakorlatilag csak lelkierőnkre támaszkodhatunk: higgadtan meg kell állni, és a pánikot legyűrve gondolni sem szabad a futásra – adja meg általánosságban a választ Izsák Gábor, aki gyorsan hozzá is teszi, hogy mindez teljesen ellentmond ösztöneinknek. A legtermészetesebb reakció ilyenkor a futás, ami viszont még inkább támadásra készteti az ebet, és biztosak lehetünk benne, hogy nagyon gyorsan utolér.
A helyes viselkedés mindig helyzetfüggő. Kisebb, vagy közepes testű kutyát – amely nem annyira „sérült”, hogy ne legyen tisztában a korlátaival – visszarettenthetünk azzal, ha kiáltunk, támadóan lépünk fel. Egy hatvan kilós kutyával szemben azonban az agresszió felesleges, sőt őrültség, hiszen az állat is tisztában van az erőviszonyokkal. Ilyenkor, és egy falka támadásánál a legokosabb, ha nyugodtan megállunk. Ekkor a kutyák nagy valószínűséggel csak ugatnak, morognak, és körbe-körbe futkosva fenyegetik az embert, talán „megcsipkedik”, de nem kezdeményeznek komoly támadást.
A kifejlett eb „érzi az embert”, és lehet, hogy visszaretten a felnőtt erélyes fellépésétől, de nem tekinti ellenfélnek a gyerekeket és az idős, beteg embereket – tér vissza a szomorú valóságba a kutyapszichológus. Egyébként is nehéz vészhelyzetben higgadtan viselkedni, és lehetetlen elvárás ez egy gyerektől.
Mindig a gazda a hibás
Próbáltunk utánajárni, hogy mi lesz a 13 kutya sorsa. A rendőrségtől annyit tudtunk meg, hogy a „gyilkos kutyákat” valószínűleg elpusztítják, a többi pedig – az állatorvosi szakvélemények függvényében – új gazdához kerül. Hivatalosan veszélyes ebbé nyilvánítják, és hosszabb-rövidebb rehabilitációs kezelés után gazdát keresnek nekik, ám „birtoklásukhoz” a helyi jegyző hozzájárulása szükséges – tájékoztatta lapunkat Varjas Gabriella, az állatvédelmi őrszolgálatot is ellátó Mentsvár Egyesület titkára.
A kutyatámadások kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az esetek túlnyomó többségében a tragédia a tulajdonos felelőssége. Normális körülmények között, megfelelően nevelt és tartott kutya soha nem támad emberre – tette hozzá. A település polgármesterét és jegyzőjét nem sikerült elérnünk, és a körzetben illetékes állatorvosok sem nyilatkoztak az ügyben.
