Kilencven százalék felett van a tömegkályha hatásfoka. Ha veszünk egy ma divatos kandallót, ami nyilván egy kis világító ablak és ott nézzük a tüzet, azért azt tudjuk, hogy ott addig van meleg, amíg ég benne a tűz – de annak a hatásfoka jó, hogyha eléri a húsz százalékot. Ez egy nagyjából 4-5-szörös szorzó a két hatásfok között és azért nem mindegy saját magunk vonatkozásában sem, hogy hány köbméter fát tüzelünk el télen. Legyen csak a negyede – azt bárki belátja, hogy az sokkal olcsóbb.
De itt arról beszélünk, hogy a természeti erőforrásokat mértékkel kellene használni, mert túlhasználjuk. Ha képesek lennénk arra, hogy negyedét-ötödét használjuk fel a fának, akkor nyilván ennyivel több maradhatna az erdőben. Vagy, ha mégis kivágják, akkor annyival kevesebb fosszilis erőforrást kellene felhasználni. Jó lenne mindenkinek. Ha én nagyon alacsony hatásfokkal égetem el a fát, akkor tulajdonképpen csak a levegőt szennyezem, és hogy ha a levegőt szennyezem, akkor pedig mindenkinek kárt csinálok. Tehát úgynevezett negatív externáliát termelek a többiek számára, amit az emberek a betegségek során és a környezet károsodásán keresztül ki kell fizessenek. Ezért fontos, hogy hatékonyan használjuk fel az erőforrásokat – mondja Gyulai Iván, a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke.
Sorozatunk második részében a tömegkályha működését mutatja be az ökológus professzor. Az első részben a Föld erőforrásainak feléléséről értekeztünk, ezen a linken tudod visszanézni.