Magyarország középtávon évi 4 százalék körüli tartós GDP-növekedést érhet el, ám a régóta meglévő és kezeletlen szerkezeti gyengeségek miatt az államháztartás különösen kiszolgáltatott egy komolyabb gazdasági visszaesés hatásainak – állapította meg az Economist Intelligence Unit (EIU) és az Accenture közös tanulmánya. A London után Budapesten is bemutatott kutatás felméri az Európai Unió bővítésének hatásait a régi és az új tagokra egyaránt. Az elemzés része az Accenture felmérése, amely 315 nagyvállalat-vezető véleményére épül.
Az EIU szerint a magas magyar államadósság és költségvetési hiány kérdésessé teszi az ország csatlakozásának időpontját az eurózónához. A kutatók szerint valószínűtlen egy 2007 előtti időpont. Magyarországon már több mint 30 ezer vegyesvállalat és külföldi leányvállalat működik, a világ 50 legnagyobb multinacionális cégéből 35 már jelen van. A privatizáció lefutóban van, így a közvetlen külföldi befektetések összege középtávon évi 3,5 milliárd dollár, a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik – vélik a kutatók. Veszélyeztetheti az ország versenyképességét, hogy a már viszonylag magas bérszintet tovább húzza felfelé az uniós csatlakozás. A költségvetési kiadásokat a GDP 1-1,5 százalékával dobja meg az intézményrendszer, a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem felfejlesztése az unió által várt szintre. A bővítéssel kapcsolatos munka nagyobb része még Magyarország előtt áll, a tagság elnyerése csupán lehetőséget ad, garanciát azonban nem jelent a gyors fellendülésre – írja az EIU. Az elemzés szerint az új tagországok esetében a megfelelő politika felére csökkentheti azt az időt, ami lemaradásuk behozásához szükséges.
