A soproni önkormányzat gazdálkodását pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly rövid- és hosszú távú fenntarthatósága folyamatos intézkedéseket igényel – állapította meg pénteken nyilvánosságra hozott jelentésének összefoglalójában az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ellenőrzés eredménye szerint a múlt év végén csaknem 2,5-szer akkora volt a soproni önkormányzat adósságállománya, mint 2006 zárásakor: annak összege 6,9 milliárdról 16,7 milliárd forintra emelkedett.
Az önkormányzat működési egyenlege 2007-2009-ben még pozitív volt, de 2010-ben a működési bevételek már nem nyújtottak fedezetet a működési kiadásokra, ezért félmilliárd forintnyi működési forráshiány keletkezett – írták, hozzátéve, hogy a működési jövedelmet jelentősen csökkentette a kamatkiadások növekedése.
Az ÁSZ-dokumentum szerint Sopron múlt év végi pénzintézeti kötelezettségéből 10 milliárd forint fejlesztési célú, forint alapú kötvény, továbbá – a múlt év végi árfolyamon számolva – 3,8 milliárd forint svájci frank alapú fejlesztési célú kötvények kibocsátásából, 1,5 milliárd forint fejlesztési célú, hosszú lejáratú hitelek felvételéből, és 1,4 milliárd forint a költségvetési év végén ki nem egyenlített folyószámlahitelből keletkezett. Ennek ellenére az adósságállomány növekedésének jelentősebb okaként a felhalmozási célú költségvetési hiány alakulását jelölik meg, ez az ellenőrzött időszak minden évében meghaladta a kétmilliárd forintot, a két utolsó évben megközelítette a hárommilliárd forintot. A négy év alatt összesen 10,2 milliárd forintra rúgott.
Hozzátették: az önkormányzat múlt év végi szállítói tartozása 1,2 milliárd forint volt, ennek a kétharmada fizetési határidőn túli tartozás.
A fejlesztési pályázatokkal kapcsolatban a város a 2010-es évet követően 14,1 milliárd forint kötelezettséget vállalt, amelyet – pontosan meg nem nevezett – 2,2 milliárdnyi saját forrásból, 11,5 milliárdos uniós támogatásból és a korábban kibocsátott, 400 millió forintnyi kötvényből származó bevételből terveztek biztosítani.
A számvevőszék kitért arra, hogy a város a pénzügyi helyzet javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett, ingatlanokat, eszközöket adott bérbe, értékesített, térítési díjakat emelt, intézményeket szervezett át, s ezzel jelentős létszámcsökkentések jártak együtt. Ezek az önkormányzat kimutatása szerint 2,5 milliárd forinttal mérsékelték pénzügyi pozíciójának romlását. Mindezekkel sem tudták azonban a bevételkiesést ellentételezni. Az ÁSZ megállapította: a 2010-es évet követő beruházások finanszírozhatóságát veszélyezteti a saját források biztosítása, valamint az EU-s források előfinanszírozásának többletköltsége. Megjegyezte, hogy a további évekre szóló hosszú távú kötelezettségek teljesítésének forrásait az önkormányzat nem mutatta be.
A számvevőszék Fodor Tamás (Fidesz-KDNP) polgármesternek azt javasolta: “dolgoztasson ki a működés pénzügyi egyensúlyának azonnali helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében olyan intézkedési tervet, amely tartalmazza a bevételnövelő lehetőségek feltárását, a folyamatban lévő és a tervezett beruházások, egyéb kiadási kötelezettségek teljes körű felülvizsgálatát, az adósságszolgálat szerkezetének áttekintését”. Kezdeményezték azt is, hogy a városvezető mutassa be félévente a közgyűlésnek az önkormányzat aktuális pénzügyi helyzetét, legalább három évre kitekintően a kötelezettségek teljes körére szóló finanszírozási tervet, a források számszerűsített megjelölésével. Egyben javasolták, hogy a polgármester “vizsgálja meg az önkormányzat folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseihez szükséges belső és külső források rendelkezésre állását, és ebből a szempontból értékelje az önkormányzat beruházásait, intézkedjen a beruházásokkal létrehozott létesítmények működtetését biztosító források költségvetési rendeletekben történő feltüntetéséről”.
A jegyzőnek egyebek mellett azt indítványozták: gondoskodjon arról, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló közgyűlési előterjesztések tételesen tartalmazzák a visszafizetés forrásait, valamint legalább hároméves kitekintéssel mutassák be a kamat- és árfolyamkockázat várható kihatásait.
