A jelenség ugyanakkor megzavarhatja a műholdakat és a légi közlekedést, áramkimaradást okozhat, ugyanakkor színpompás sarki fényeket szülhet. Az első “nagysebességű részecskék” már el is érték a bolygót, a kitörés egész álló nap eltarthat – közölték csütörtökön a szakemberek, akik korábban az utóbbi évek legerősebb napkitörését jelezték előre. A csütörtöki napkitörés jóval erősebb a Földet legutóbb, januárban elérő társánál – emlékezetett Werner Curdt, a Naprendszer kutatásával foglalkozó Max Planck Intézet kutatója.
Egy gyengébb napkitörés már szerda este mérhető volt – mondta Paolo Ferri, az Európai Ûrügynökség (ESA) európai irányító központja, az ESOC részéről. “Most épp egy estére várható kitörésre figyelmeztető jeleket olvasunk” – fejtegette. A várakozások szerint ez a kitörés ötször erősebb lesz. Európa északi részén este színpompás sarki fények lesznek megfigyelhetők, előrejelzések szerint jó eséllyel az időjárás sem akadályozza ezek élvezetét. A napkitörés a jelenlegi ismeretek szerint eddig nem okozott károkat a műholdakban, az érzékenyebb eszközöket elővigyázatosságból azonban már szerdán lekapcsolták. Jelenleg a Venus Express nevű űrszonda “kordában tartása” okozza a legnagyobb feladatot. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szerint nincs ok komolyabb aggodalmakra, a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS) tartózkodó hatfős legénységre azonban a szokottnál “jobban” figyelnek.
A kitörést a Nap baloldalán figyelték meg, fő sodra ezért balról süvít el a Föld mellett, vagyis valószínűleg nem talál telibe minket – magyarázta Curdt. A januári kitörés jobbról érte a bolygót. A Nap épp most aktív része minden bizonnyal továbbra is szolgál majd kitörésekkel, előrejelzések szerint jövő a hét végére is várhatók a Földet érő “epizódok”. A napkitörés fennakadásokat okozhat a légi közlekedésben, áramkimaradásokhoz vezethet, megzavarhatja a Föld körül keringő műholdakat. “A szatellitekkel két gond van. Néhányuk, mint az Integral űrteleszkóp, érzékeny berendezésekkel vannak felszerelve. Reakciójuk azonnali és nagyon drámai” – részletezte Ferri. Ezeket tehát azonnal lekapcsolják, ha napkitörés veszélyét észlelik a tudósok. “Az Integrallal már tegnap ezt tettük” – mondta Ferri. A másik probléma, hogy néhány műholdat különleges csillagszenzorok vezérelnek. “Ezek a szenzorok gyakorlatilag megvakulnak, ha a napkitörésből származó részecskék érik őket. Ez történik most a Venus Exress-szel” – fűzte hozzá. Az űrszonda a Vénusz körül kering, a napkitörés ereje arrafelé még intenzívebb. A szerkezetet végső soron rádiójelekkel is lehet vezérelni, ez azonban költséges és kevésbé pontos. Tudósok 2013 közepére várják a Nap aktivitásának csúcspontját. A naptevékenység 2010 óta fokozódik, a mostani kitörés a második legerősebb a jelenlegi ciklusban, de még ennél is erősebbek jöhetnek. A Földre 1859. szeptember 1-jén és 2-án gyakorolt szokatlanul nagy hatást egy napkitörés: megbénultak a távíróhálózatok és olyan erősek voltak a sarki fények, hogy még Rómából és Havannából is láthatták őket az emberek.
2003-ban a valaha mért egyik leggyorsabb napkitörés több órán át tartó áramszünetet okozott Svédországban, leállt miatta az európai repülési radarszolgálat, késett több mint hatvan amerikai légi járat és odaveszett a 450 millió dolláros Midori 2 kutatóműhold.
