A magyar háztartások március végén 2648 milliárd forintot tartottak bankjegyekben és érmékben, ami történelmi rekordnak számít (3,5 százalékkal több az év véginél, és csaknem 20 százalékkal nagyobb az egy évvel ezelőtti mennyiségnél). Nemcsak a készpénzhez ragaszkodnak egyre többen, de ahhoz is, hogy a bankban lévő pénzükhöz bármikor hozzáférhessenek, vagyis likvidek akarnak maradni.
Nem fektetjük be
Ezt mutatja, hogy a lekötetlen folyószámlabetétek összege szintén historikus csúcson, 2379,6 milliárd forinton állt. Most márciusban fordult elő először az 1989 óta vezetett statisztikában, hogy a készpénz és a folyószámlabetétek együttes állománya meghaladta az egyéb betétekét. Így a teljes likvid készpénzállomány a lakosságnál már megközelíti az 5200 milliárd forintot, vagyis egy átlagos háztartás már több mint 1,2 millió forintot tart úgy, hogy nem fektette be semmibe.
A jelenség hátterében több ok is meghúzódik, többek között a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése. „Utóbbi miatt (150 ezer forint vehető fel ingyenesen, de legfeljebb két tranzakció útján) a lakosság jóval nagyobb összegeket vesz fel, mint korábban” – vélekedett Oszlay András a Takarékbank Közgazdasági Kutatási és Elemzési Osztályának vezetője a takarékok blogján. Az alacsony infláció miatt pedig az emberek nem érzik szükségesnek gyorsan elkölteni a pénzüket, viszont lekötni sem akarják, például azért, hogy kihasználhassanak egy kedvező pillanatot a régóta kinézett – valószínűleg tartós fogyasztási – cikkek vásárlására.
Nem is éri meg
Ráadásul az alacsony kamatkörnyezet és a kamatadó (+eho), valamint az egyéb banki díjak következtében lényegében alig lehet nettó hozamot realizálni a lekötött betéteken, ezért a lakossági ügyfelek a korábban lekötött betéteket sem kötik le újra, s azok egyszerűen a folyószámlán maradnak szerint.
A más országokhoz képest magas hazai likvid pénzállománynak az aktuális gazdasági-pénzügyi folyamatok mellett mélyebben gyökerező okai is vannak, ilyen többek közt az, hogy az elektronikus utalásokhoz képest túl magas a sárgacsekk-forgalom, vagy az, hogy a szociális juttatások, nyugdíjak átutalása is túl nagy hányadban készpénzben történik. Mindemellett – annak ellenére, hogy a gazdaság az elmúlt években „fehéredett” – a szürkegazdaság is hat a készpénzállomány növekedésére, hiszen sok munkavállaló minimálbéren ugyan be van jelentve, de emellett “zsebbe” is kapnak készpénzt.
Drága megoldás
A jelenség hátulütője, hogy a készpénzforgalommal járó költségek magasak, hiszen a bankjegyeket, érméket elő kell állítani, ráadásul a bankautomaták gyakoribb feltöltése, illetve egyéb, például a pénzszállításhoz kapcsolódó biztonsági intézkedések díjai is magasabbak lesznek, de nőnek a készpénzpótlás költségei is. (Egy 2012-es jegybanki felmérés a készpénzforgalom társadalmi költségeit 100 milliárd forintra becsülte.)
„Egészében véve jelentős hatékonyságveszteség van a pénzügyi rendszerben, és a lakosság pénzügyi tudatossága is lassabban fejlődik” – hangsúlyozza Oszlay András. Az elemző szerint a megoldás a pénzügyi tudatosság növelése mellett elsősorban az lenne, ha a kistelepüléseken is megteremtenék a pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyszerűbb hozzáférés lehetőségét, például a takarékszövetkezetek és a postai hálózat korszerűsítésével és szolgáltatásaik összehangolásával.
