Az energiaipari konszern vezetője ellen tavaly novemberben, az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) feljelentéssel végződött, több mint egy éves vizsgálata alapján emeltek vádat.
Ruttenstorfer 2009. március 23-án OMV-részvényeket vásárolt, egy héttel az előtt, hogy a vállalat bejelentette a megállapodást az OMV 20,2 százalékos Mol-részesedésének eladásáról 1,4 milliárd euróért, a piaci ár kétszereséért. Az FMA azért indított vizsgálatot, mert az OMV vezetője egy március 18-án készült, ugyancsak március 23-án megjelent interjúban még azt mondta, hogy nem áll szándékukban eladni a Mol-részvényeket. Az eladás utáni napokban 3,3 százalékkal, 24-ről 26 euróra emelkedett az OMV-részvények árfolyama.
A vezérigazgató cáfolta a vádakat. Kijelentette, hogy az interjú időpontjában még „nem indulhatott ki egy lehetséges eladásból”, és hogy a részvényvásárlás egy bónuszprogram részét képezte. Hangsúlyozta azt is, hogy a program előírásai szerint a részvényeket legalább három éven át kell birtokolnia, így nem is nyerhetett volna rövid távú piaci árfolyammozgásokon. Az FMA ezzel szemben leszögezte: nem az a mérvadó, hogy nyert-e az ügyleten az igazgató, hanem az, hogy visszaélt-e bennfentes információval.
Az eddigi vizsgálat központi kérdése az volt, hogy mikor szerzett tudomást Ruttenstorfer az OMV és az orosz Szurgutnyeftyegaz közötti adásvételi tárgyalásokról. Az igazgató állítása szerint csak március 26-án kezdődtek a tárgyalások. Az FMA viszont megállapította, hogy már március 15-én létrejött egy találkozó az OMV és az orosz vállalat között. Ezen az orosz vállalat képviselői kinyilvánították, hogy érdekelné őket egy közép- vagy kelet-európai földgáz-konszernben való részvétel. Az OMV állítása szerint a Mol neve nem szerepelt ezen a találkozón.
Az ügyet elindító interjú miatt egy külön eljárásban jogerősen 20 ezer euró pénzbírságra ítélték Ruttenstorfert, aki jelenleg az alkotmánybíróság előtt készül megtámadni a döntést. Wolfgang Ruttenstorfer kilenc éve áll a vállalat élén. Az idén márciusban nyugdíjba vonul, erről még a vádemelés előtt született döntés. A vádemelést követően kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani, kitölti a megbízatását. A vállalat felügyelőtanácsa kiállt a vezérigazgató mellett, tizenhét másik osztrák vállalatigazgató pedig nyílt levélben kelt Ruttenstorfer védelmére, és a bennfentes kereskedés tilalmára vonatkozó szabályok pontosítását szorgalmazta.
A bennfentes kereskedés címén kiszabható legmagasabb büntetés öt év börtön, de peren kívüli megegyezésre is lehetőség van. Egy tavaly lezárult ügy két vádlottjára összesen 50 ezer euró bírságot szabott ki a bíróság részvényeladás bejelentésének elmulasztása miatt. A legfrissebb, 2009-es adatok szerint az FMA abban az évben hat esetben indított vizsgálatot bennfentes kereskedés tárgyában, és négy ügyet továbbított az ügyészséghez.
