Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök, a szintén libériai, a nõket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee és egy nõjogi és demokráciapárti aktivista, a jemeni Tavakkul Karman kapta pénteken Oslóban az idei Nobel-békedíjat.
A nyugat-afrikai ország 72 éves libériai elnökasszonya volt már pénzügyminiszter 1979-ben William Tolbert elnök alatt egészen az 1980-as katonai puccsig, melynek során a megbuktatott elnököt és kabinetje egy részét meggyilkolták, többen pedig, köztük Sirleaf is elhagyták az országot. Az 1989-ben kezdõdõ elsõ libériai polgárháború 1995-ös lezárását követõen második befutó lett Charles Taylor mögött az elnökválasztáson. Taylor véres uralkodását követõen az 1999-es a második libériai háború utáni 2005-ös választásokon lett elnök. Libéria jelenleg az egyetlen afrikai ország, melynek élén megválasztott nõi vezetõ elnököl. Sirleaf a 2011-es választásokra is bejelentette indulását, megszegve ezzel korábbi, 2005-ben tett ígéretét, mely szerint ha megválasztják, csak egy ciklust fog kitölteni. Elnöksége során kötelezõvé és ingyenessé tette az általános iskolai oktatást és sikerült külföldi segítséget szereznie az ország hatalmasra nõtt államadósságának finanszírozására. Kiegyensúlyozott diplomáciai kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal.
Leymah Gbowee szintén libériai származású emberjogi aktivista. Nagy szerepe volt Sirleaf elnökasszony hatalomra jutásában az általa a második libériai polgárháborúban alakított békemozgalomnak. A Libériai Nõk Tömegmozgalma a Békéért elnevezésû szervezet tevékenysége azzal kezdõdött, hogy a imádkoztak és énekeltek a fõváros, Monrovia halpiacán. Késõbb megszervezte, hogy a helyi muzulmán és keresztény nõk közösen imádkozzanak a háború végéért és a békéért. A béke szimbólumaként az asszonyok fehér pólót hordtak.
Tawakel Karman jemeni békeaktivista az Al-Islah békemozgalom alapítója és a Nõi Újságírók Láncok Nélkül szervezet vezetõje. Komoly szerepe volt a jemeni elnök ellen hónapok óta tartó tüntetésekben. Õ szervezete a Harag Napját február 3-ra, az egyiptomi Tahrír téren zajló események mására. Többször letartóztatták, egyszer azután, hogy a férje bejelentette, nem tud hollétérõl. Legutóbb március 17-én került börtönbe.
A díjat mindannyian erõszakmentes, de fáradhatatlan küzdelmükért kapták, amelynek célja a nõk életének biztonságosabbá tétele és a nõi részvétel biztosítása volt a háború dúlta országok békefolyamataiban.
