A szlovák lapok azt mérlegelik, vajon hogyan alakulnak az erőviszonyok a magyar pártban bekövetkezett személyi változások nyomán. Kulcskérdésnek tekintik, megerősödik-e a Csáky oldalán álló Duray Miklós helyzete és ezzel együtt az autonómiakérdés hangsúlya, radikalizálódik-e a nyilván hosszú ideig ellenzéki sorban maradó MKP? A vélemények megoszlanak. – Bugár távozása szemmel láthatóan érzékenyen érintette a szlovák közéletet, mert a magyarok radikalizálódásától tartó többségi nemzet hosszú évek óta az ő személyében látta a mérsékelt kisebbségi politikust – hangsúlyozzák a lapokban megszólaló elemzők, politikusok, publicisták.
Peter Schutz, a SME című liberális polgári napilap egyik vezető hírmagyarázója, Miroslav Kusy szerint az MKP a tisztújítást követően „valami más lesz, mint eddig volt”, mert a történteket követő hosszú eszmélés során nem csak a párt központjában, hanem vidéken is újraosztódik majd a hatalom és a befolyás. Jellegében azonban a párt aligha változik – írja, mert Csáky az a „reálpolitikus”, aki – noha a Bugár elleni kampányában a jellemhibái is megmutatkoztak – ösztönösen tudja, hogy mit szabad és mit nem. „Jellegzetesen a +középáramlatok+ képviselője”, akinek az a vezérelve, hogy kerékvágásban kell maradni és európai módon kell viselkedni. „Márpedig ez elvi különbség azzal a Duray Miklóssal szemben, aki a párton belül egyedül gondolkozik politikai távlatokban, de ő csupán egy provokatőr, egy megrögzött rebellis, nem pedig vezér. Persze, bármi megtörténhet, de az MKP csupán átvedlik: a szőrzet változik csupán, nem a jelleg.”
„Az MKP-ben csak az arcok változtak, a célok nem” – írja a pozsonyi Pravda. A baloldali irányultságú lap szerint a pártot „nyílt szakadás nem, csupán rejtett szakadás fenyegeti, az pedig leküzdhető. Ráadásul sem a programját, sem a politikáját érintő konfliktus sem veszélyezteti a pártot. Csáky nem „forradalmat”+ akart, mindössze a saját személyes ambícióit kívánta kiélni”, és nem egészen igaz, legfeljebb féligazság, hogy Csáky színrelépésével majd az autonómiaprogrammal is előrukkolnak, hiszen ezt még Bugár vezényletével kimunkálták: „Nem csak Duray és Csáky, de a (tavalyi) képviselőválasztás után Bugár is kezdett célozgatni arra, hogy a kérdés előbb vagy utóbb terítékre kerül” – írja a lapban a magyar kérdésekkel rendszeresen foglalkozó Dag Danis. Szerinte a tisztújító közgyűlésen valójában nem politikai- és programkérdések miatt került sor kenyértörésre, mindössze annyi volt a tét, hogy Csáky vagy Bugár vezényelje-e le az offenzívát. Bugár ugyanis mellőzte Durayt, amit Csáky már nem engedhet meg magának.”
„A szlovák politika rövidesen új kihívással, az MKP kisebbségi önkormányzatok megerősítését célzó követelésével kényszerül szembenézni” – írja és kifejti: ez olyan megyehatárok kialakítását jelenti majd, amelyik pontosan követi a magyarok lakta területek határait.” A cikkíró aláhúzza, hogy e törekvés kivitelezése közben a magyar párt ki sem ejti majd a száján az autonómia fogalmát: annyival is beéri, hogy „önkormányzatokról és a kisebbségek kollektív jogairól” beszéljen. „Noha a jelentése végső következményében ugyanaz lesz.” Mert hogy „a területi önkormányzat az maga a területi autonómia” – fogalmaz a pozsonyi Pravda.
