Öngyilkos lett a népszerű iraki tájékoztatási miniszter?
Eddig 20 milliárd dollárba került a háború
Az amerikai védelmi minisztérium eddig mintegy 20 milliárd dollárt költött az iraki háborúra. Dov Zakheim, a Pentagon számviteli vezetője szerdai washingtoni sajtótájékoztatóján elmondta, ugyancsak több milliárdot emészt majd fel a harcoló egységek Irakból való hazaszállítása. Ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül majd Irak stabilizálása és újjáépítése. Zakheim szerint maguk az iraki hadműveletek körülbelül 10 milliárd dollárba kerültek, a katonákra költött összeg 6, a lőszerköltség pedig 3 milliárd dollár volt.
A The Daily Telegraph című angol napilap jelentése szerint asz-Szahaf fia Oszama, orvosként dolgozik Írországban, Dublinban. Oszama a lap szerint üdvözölte az iraki rendszerváltoztatást, és reményét fejezte ki, hogy az országban gyorsan gyökeret ver a demokrácia.
Eközben New Yorkban piacra dobták a népszerű iraki tájékoztatási miniszter bábuját. Szahaf a háború alatt tett kijelentéseiről vált híressé. “A hitetlen amerikaiak soha nem lépnek be Bagdadba” – mondta például akkor, amikor a tengerészgyalogosok már behatoltak a városba. A 25 centiméteres, 36 dollárba kerülő bábu gombnyomásra elmondja ezt a híres mondatát, és más, hasonló kijelentéseket tesz.
Hazaszállingóznak a száműzetésben élők
A száműzetésben élő, magas rangú ellenzéki politikusok közül elsőként az egyik legtekintélyesebb ellenzéki szervezetnek tartott Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) vezetője, Ahmed Csalabi tért vissza Bagdadba.
Csalabi egy autókonvoj élén érkezett szerdán este a fővárosba Násziríjából, ahol kedden első ízben találkoztak a legtekintélyesebb iraki ellenzéki szervezetek képviselői. Az INC vezetője 1958 májusában, az iraki monarchia összeomlása után hagyta el az országot, s azóta nem járt Bagdadban. Egyes értesülések szerint most ott egy irodát akar berendezni, hogy dolgozhasson a demokrácia és a polgári társadalom helyreállításáért Irakban.
Amerikaiak lőttek tüntető irakiakra
Vincent Brooks tábornok, a középső parancsnokság szóvivője szerdán Katarban elismerte, hogy előző nap amerikai katonák lőttek a tüntető tömegre Moszulban, mivel az amerikai jelenlét elleni tiltakozó megmozdulás erőszakba torkollott. Hét iraki vesztette életét a lövöldözésben. Szemtanúk szerint az érzelmek azért szabadultak el, mert az amerikaiak kitűzték a csillagos-sávos lobogót egy épületre.
Huszonhárom évi iráni száműzetés után szerdán hazatért Irakba Abdelaziz Hakím, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI) iraki síita szervezet helyettes vezetője. A Teherán által támogatott SCIRI nem képviseltette magát a dél-iraki Násziríja mellett kedden tartott ellenzéki találkozón. A legfelsőbb vallási vezető, Mohammed Bákir al-Hakím ajatollah szintén hazakészül Iránból.
Már az amerikaiak is ürítik az iraki bankokat
Most már amerikai katonák is kiürítik a bankokat Irakban, igaz, csak azért, hogy így akadályozzák meg a fosztogatásokat. “Nem engedhetjük meg, hogy minden bank elé katonákat állítsunk” – nyilatkozta az amerikai hadsereg egy magas rangú tisztje. “Ezért elhatároztuk, hogy kiürítjük a bankokat, illetve begyűjtjük a pénzt” – tette hozzá. Az AFP francia hírügynökség által idézett főhadnagy beszámolt arról, hogy az elmúlt két napban hat bagdadi pénzintézet készletét helyezték biztonságba. Elmondta továbbá, hogy az akciók során mintegy 30 fosztogatót vettek őrizetbe.
Legyen a Közel-Kelet tömegpusztító fegyvertől mentes övezet!
Az arab országok nevében Szíria terjesztette szerda este az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé azt a határozati javaslatot, amely felszólít arra, hogy a Közel-Keletet változtassák tömegpusztító fegyverektől mentes övezetté.
A tervezet üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amelynek célja, hogy a közel-keleti térség mentes legyen a tömegpusztító fegyverektől, beleértve a nukleáris fegyvereket is. Felszólítja a Biztonsági Tanácsot arra, hogy vállaljon központi szerepet a nukleáris, valamint vegyi és biológiai fegyverek terjedésének megakadályozásában, továbbá felhívja a közel-keleti országok kormányait arra, hogy ratifikálják a különböző fegyverzetkorlátozási szerződéseket.
Feloldják az Irak elleni szankciókat?
Az Egyesült Államok szerdán azzal a felhívással fordult az ENSZ-hez, hogy “most, miután az iraki nép felszabadult”, oldja fel az Irak elleni gazdasági büntetőintézkedéseit. A szankciók miatt egyetlen ország sem vásárolhat kőolajat Iraktól, és nem értékesíthet semmilyen árut az arab országnak, a világszervezet “olajat élelmiszerért” programján kívül.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, John Negroponte a határozati javaslat beterjesztése után hangoztatta: Washington szintén amellett van, hogy a közel-keleti térség államai – beleértve Izraelt is – ne rendelkezzenek tömegpusztító fegyverekkel. Ugyanakkor hozzátette: kormányának elsődleges célkitűzése most az, hogy Irak mentes legyen az ilyen fegyverektől. Országa nevében a nagykövet ismét megvádolta Szíriát, hogy vegyi fegyverek előállítására törekszik. Az Egyesült Államok katonái egyébként mindeddig nem találtak Irakban tömegpusztító fegyvereket, amelyeknek rejtegetésével a Bush-kormányzat Szaddám Huszein elnök rendszerét vádolta.
