A munka törvénykönyve (Mt.) Országgyűlés elé benyújtott tervezetében jócskán megcsonkították a felmondási védelemben részesülők körét. Mint azt már sokszor és sok fórumon elmondta a kormány: védett marad az anya a gyermek hároméves koráig, illetve az a munkavállaló is, aki öt éven belül éri el a nyugdíjkorhatárt. Nem rúgható ki az sem, aki épp a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatát teljesíti. Ám mi lesz a többiekkel?
A jövőben a munkáltató csak akkor nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt, ha a dolgozó várandós, szülési szabadságon, gyeden vagy gyesen van a gyermekével.
A jogszabályban az szerepel, hogy az a nő, aki „emberi reprodukciós eljárással összefüggő” kezelésben – vagyis lombikbébi-programban – vesz részt, csak hat hónapig nem bocsátható el. A jelenlegi szabályozás szerint ez nincs időkorláthoz kötve.
Aki beteg, értéktelen?
Az 1992-től hatályos Mt.-ben még felmondási védelmet élveztek azok, akik betegség miatt keresőképtelenek, a beteg gyermekük, illetve más közeli rokonuk ápolása miatt táppénzen lévők, és a rehabilitációs járadékban részesülők. Ők a későbbiekben könnyen elbocsáthatók lesznek, ugyanúgy, mint akik most még örökbefogadó szülőként hathónapos felmondási védelmet kapnak.
A felmondási idő általában a legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A táppénzen lévők azonban akkor kezdik meg, amikor meggyógyultak, és visszatérnének a munkahelyükre.
Nem védekezhet a dolgozó
A munkaviszony-megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, és akár a munkaadó, akár a munkavállaló mondott fel, indokolnia kell a döntését. Elbocsátáskor a dolgozó az új törvénykönyv szerint nem kap lehetőséget arra, hogy védekezzen a vele szemben felhozott kifogások ellen.
A javaslat indoklása ezt azzal magyarázza, hogy a védekezésre korábban sem adtak lehetőséget a munkaadók – mert féltek attól, hogy meghallgatás és a felmondás közlése közötti időtartamban a munkavállaló táppénzre „menekül”.
