Az nhp keretében kibocsátott hitelek jelentős részét fordítják új beruházásra, ami különösen fontos, mert a növekvő beruházás növeli a potenciális kibocsátást. A forgóeszközhitelek növekedése elsősorban az aggregált kereslet bővülésén keresztül gyakorol pozitív hatást a gazdaságra. Becslésük szerint a teljes vállalati hitelállomány egyszázalékos növekedése 0,2 százalékos GDP-növekedést von maga után – számolt be róla az MTI.
Az nhp a kis- és középvállalati szektor hitelezésének támogatását célozza, ugyanis itt erősebbek a hitelkínálati korlátok, miközben a gazdasági növekedés szempontjából ennek a szegmensnek kiemelt jelentősége van.
Javult az államadósság szerkezete
Az MNB szerint a jegybanki eszköztár átalakítása már az eszközök tényleges bevezetése előtt kedvező piaci hatásokkal jár. Így már most javul az államadósság szerkezete, csökken az államadósság finanszírozásának költsége. Ez pedig komoly költségvetési megtakarítást eredményez, és segíti az államadósság GDP-arányos mérséklődését.
Közleményükben arra is kitérnek, hogy június 16-ától bevezetik a jegybanki forint kamatcsereeszközt, amelynek első aukcióját június 26-án tartják. Ezzel párhuzamosan a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy 3 éves lejáratú fedezett forinthitel, valamint egy eszközcsereügylet. Továbbá augusztustól a jelenlegi kéthetes MNB-kötvényt kéthetes lejáratú, lekötött betétté alakítják át. Ez utóbbi és a kamatcsereeszköz a bankokat arra ösztönzi, hogy növeljék az állampapír-keresletüket.
Csak belső forrásból
A jegybank önfinanszírozási koncepciója az államadósság belső finanszírozásának erősítése és a külső forrásokra való ráutaltság csökkentése.
A betétesítés egyik következménye, hogy a külföldiek nem helyezhetik el a pénzüket a jegybanknál. Ennek hatására a bejelentést követően a külföldiek MNB-kötvényállománya jelentősen csökkent. A felszabaduló forintlikviditás más forinteszközökbe áramlott, így nem gyakorolt hatást a devizapiaci folyamatokra.
