A devizahitelesek az árfolyamgát II. indulása óta összesen 35,3 milliárd forint megfizetésétől mentesültek végleg, ami szerződésenként 207 ezer forintot jelent (ez a rögzített árfolyam feletti kamatrész, amit fele-fele részben a hitelező és az állam vesz át) – írja a Portfolio.hu.
A kormány kivezetné a devizahiteleket
Ennek ellenére nem tűnik igazi sikertörténetnek a jelenlegi árfolyamgát-rendszer, hiszen a a jogosultak kevesebb, mint 40 szálakéka vette igénybe az árfolyamrögzítést lehetővé tevő programot. Noha áprilisban megugrott az igénylés: az új árfolyamgát-szerződések száma – az MNB adatai szerint – 2 891 darabra emelkedett, ami 72 százalékkal magasabb a márciusi számnál.
A megugrás valószínűleg részben annak köszönhető, hogy tavaly novemberben kiszélesítették a jogosultak körét, így a 20 millió forint feletti hitelt felvevők is bekerülhettek a programba, bár ezek szerint kicsit késlekedve csatlakoztak. Emellett a tartósan gyenge forint is közrejátszhatott az emelkedésben.
Így működik az árfolyamgát
Ha 90 napon túli tartozást felhalmozó adós most belép az árfolyamgátba, akkor a felgyűlt hátraléka (amit az elmúlt időszakban nem fizetett meg törlesztőrészletet) rákerül a gyűjtőhitelszámlára. (Érdemes hangsúlyozni, hogy a gyűjtőhitel kamata 3,2 százalék alá csökkent, így az még a legkedvezőbb devizahitelnél is jóba alacsonyabb.) Most még nem történik semmiféle hitelelengedés, a havi törlesztőrészlete viszont 25 százalékkal mérséklődik. A csökkenés egy részét – az árfolyamgát programjának megfelelően a tőketörlesztés 180 forintos árfolyam feletti részét – nem kell megfizetni, másik része pedig ugyancsak a gyűjtőhitelszámlán gyűlik. Ha tudja fizetni az új törlesztőt, akkor ugyanazt az utat járja be, mint a többi árfolyamgátas ügyfél, azaz 5 év múlva a maradék hitelét, és a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozást fogja együtt törleszteni.
Ha mégsem tud fizetni, és újabb 6 hónapot csúszik, akkor 180 napos nemfizetés után kikerül az árfolyamgátból, a bank felmondja a szerződését. Ekkor kérheti a bank, hogy az állam készfizető kezesként fizesse meg neki a gyűjtőszámlán felhalmozott pénzt. Az állam pedig csak akkor fizet – ez az a bizonyos adósságelengedés – ha az összes tartozás nem több, mint az ingatlan hitelfelvételi értékének 95 százaléka.
Ha tehát valaki évekkel ezelőtt 13 milliós lakásra vett fel hitelt, és most 15 millió forint a tartozása, az állam csak akkor fizeti ki a gyűjtőhitelszámlán felhalmozott összeget (pl. 500 ezer forintot), ha a bank 12,35 millió forintig csökkenti a tartozást, azaz 2,65 millió forint tartozást elenged. A bank az állami fizetés (500 ezer forint) után fennmaradó tartozást pedig megkísérelheti behajtani az ingatlan eladásával, azonban nagy valószínűség szerint a jelenlegi ingatlanpiacon 9,5 millió forintnál magasabb összegért nem fog vevőt találni. Az ügyfél így az ingatlan eladása után is tartozik majd még a banknak.
