A Vörös-tenger északi részén lévő, Jordánia, Izrael, Egyiptom és Szaúd-Arábia által határolt Akabai-öböl világszerte híres gazdag korallvilágáról. Ezért nem csoda, hogy rengeteg, elsősorban búvárkodni vágyó turista érkezik ide a Föld minden tájáról.
A két legnagyobb turistaparadicsom az izraeli Eilat és a jordániai Al ‘Aqabah nevű városok. A turizmus az egyik legfontosabb megélhetési forrása a helyieknek, ugyanakkor komolyan veszélyezteti ezt a gazdag élővilágot.
A legrosszabb a helyzet Izrael és Egyiptom partjainál lévő korallzátonyok esetében, a jordániai egy kicsit jobb helyzetben van, mert az kevésbé népszerű a búvárok körében.
„Az ipar és a turizmus nagyon gyorsan fejlődik az öbölben, ezen belül is Eilat és Al ‘Aqabah a két legdinamikusabban fejlődő város, és egyben a legnagyobb környezetterhelést is ezek okozzák” – mondta a Fuad Al Horani, az Al ‘Aqabah-ban működő Tengerkutató Intézet munkatársa.
Összefogtak a közös célért
Jordánia és Izrael között 1994-ben létrejött békeszerződésben többek között azt is megfogalmazták, hogy a két ország a jövőben együttműködik a természeti értékek védelmében. A mesterséges korallzátony a jordániai Tengerkutató Intézet és az elati Ben-Gurion Egyetem kutatóinak közös ötlete volt, bár sokan kételkednek a program sikerében.
A korábbi példákból tanulva koralltelepítéssel segítik a sziget létrejöttét
Ennek ellenére az építkezés elkezdődött. Mintegy 6-7 méteres mélységbe többtonnás hatalmas betonszerkezeteket engedtek le. A furcsa alakú betontömbökre előre nevelt korallokat telepítenek, hogy meggyorsítsák a természetes folyamatot. A betonszerkezetek belsejét úgy alakították ki, hogy a búvárok nem juthatnak be oda, ezért ott zavartalanul fejlődhetnek a korallok, és más tengeri élőlények búvóhelyéül is szolgálhat – írja a National Geographic News.
„Általában ha a természetben valami károsodik, vagy elpusztul a legtöbb, amit tehetünk, hogy sajnálkozunk és beletörődünk. Mi viszont most megpróbáljuk visszahozni az elveszett értékeket” – mondta a Nadav Shashar, BG Egyetem tengerbiológus.
Negatív példák is vannak
Nem ez az első próbálkozás mesterséges korallzátony építésére. Mint arról a National Geographic Online is beszámolt korábban többek között Indonéziában, a Mexikói-öbölben vagy Anglia partjainál is voltak hasonló, többnyire kudarcba fulladt kísérletek.
Florida partjainál, Fort Lauderdale közelében a kutatók már 1972-ben megpróbáltak használt gumiabroncsokból mesterséges zátonyt létrehozni. A tengerfenékre leeresztett mintegy kétmillió gumival azonban nem sikerült elérni a kívánt célt: a mesterséges zátonyon csak nagyon kevés élőlény telepedett meg. Ráadásul a nem várt káros mellékhatás is komoly volt: a kerékgumik egy része a rossz rögzítés miatt elszabadult, és a tengerpartra valamint a két közeli korallzátonyra sodródott, ez utóbbiaknál jelentős pusztítást végezve.
Remélhetőleg a vörös-tengeri projekt a pozitív példák sorát gyarapítja majd. Optimizmusra ad okot, hogy a csak alig két hónapja létrejött „új élőhelyen” már húsz halfaj egyedei jelentek meg. A szakértők szerint legalább 5-10 évre lesz szükség, hogy egy a természeteshez hasonló élőlényközösség alakuljon ki, bár a halak akár egy éven belül is meghódíthatják a területet.
Nehéz utánozni a természetet
A program keretében a jordániai vizekben három, Izraelnél pedig két mesterséges korallzátonyt hoznak létre.
Természetesen ez nem pótolhatja az eredeti természetes ökoszisztémát, viszont alternatívát jelent a búvároknak és védelmet a természetes korallzátonyoknak.
A természetes és a mesterséges korallzátonyok élővilága nagyon különböző. A természetes korallzátonyok számos mikro-ökoszisztémából állnak, amelyek elsősorban a különböző fény és táplálékviszony valamint az áramlás- és a mélységkülönbség miatt alakulnak ki.
Ezzel szemben a mesterséges korallzátonyok nem biztosítanak ilyen változatos környezetet, habár jelen esetben a kutatók törekedtek arra, hogy minél többféle mikro-ökoszisztéma kialakulásához szükséges életfeltételt teremtsenek. „Úgy alakítottuk ki a betontömbök szerkezetét, hogy legyenek például olyan felületek, amelyeket sok fény ér, valamint olyanok is, amelyek árnyékosak.” – tette hozzá Al Horani.
