Az autók tuningolása, átalakítása olyan sokrétű, hogy nehéz eligazodni a kínálatban, s még nehezebb megítélni, hogy mi éri meg, és mi számít kidobott pénznek. Ezért a mérhető egységekkel (lóerők és newtonméterek, illetve liter és másodperc) dolgozó teljesítménytuning esetében mindenképpen érdemes egyfajta ár-érték arányt számolni: megnézni, hogy mennyibe is kerültek a módosítások által nyert lóerők.
ERŐKÚRA. Leggyakoribb a teljesítménytuning, azaz a motor erejének és nyomatékának optimalizálása és növelése. Ez azon alapul, hogy a gyárak nem használják ki teljesen motorjaik kapacitását, így azok hosszú távú teljesítőképességük 60-80 százalékán dolgoznak, kompromisszumot kötve a teljesítmény, a fogyasztás és az élettartam harmóniája érdekében. A tuningcégek ezt az „alvó teljesítményt” csalogatják elő a motorból.
|
Minden tuning annyit ér, amennyi a pozitív változás mértéke. Ezért célszerű az átalakítás előtt és után is mérést végeztetni, mert csak így regisztrálható a változás. Érdemes tudni, hogy chiptuning terén a turbódízelek nagy előnyben vannak a benzinesekhez képest, hiszen nagyobbak a tartalékaik. Általánosságban elmondható, hogy míg a szívómotoroknál a jellemző teljesítménynövekedés csupán 10-12 százalék, addig egy benzines turbómotornál már 25-35 százalékkal számolhatunk, a turbódízelek esetében pedig akár 30-45 százalék is elérhető.
A chiptuning mellett még számos teljesítménynövelő eszköz áll rendelkezésünkre. Ilyenek például a sportlégszűrők, a sportgyertyák, a kisebb ellenállású kipufogórendszerek. Ezekkel nem árt óvatosan bánni, mert ha nincsenek jól hangolva, sokkal többet árthatnak, mint amennyit használnak. Sportlégszűrőből olyat válasszunk, amely a gyári légszűrő helyére kerül, mert így a motor működését alapvetően befolyásoló légtömegmérő precíz adatokkal dolgozhat.
Az autó motorjához rosszul vagy egyáltalán nem hangolt, speciális kipufogórendszerek gyakori hibája például, hogy alapvetően megváltoztatják a motor addig harmonikus működését. Nagy fordulatszámon az új kipufogó esetleg hozza ugyan a beígért többletteljesítményt, ám kis és közepes fordulaton – ahol sokkal gyakrabban használjuk a motort – a rezonancia és a gázlengések felborult egyensúlya miatt egyenetlenné, dadogóvá válik a motor járása. Ha kipufogótuningra szánjuk el magunkat, érdemes csak a hátsó dobot cseréltetni jó minőségűre – ezzel 1-2 százalék többletteljesítmény nyerhető.
EXTRÁK – OLCSÓBBAN. Csökkenti ugyan a motor teljesítményét, mégis az egyik legkedveltebb extra a klímaberendezés. Mivel manapság mind több új autóban széria a klíma, vagy viszonylag kedvező áron megrendelhető hozzá, az utólagos beépítés csak az idősebb, használt autók esetében jellemző. E téren különösen igaz, hogy csak az igényes rendszereket szabad megvásárolni, mert a primitív készülékek működése felettébb kiábrándító. Nem szabályozható a befújt levegő hőmérséklete, azaz a berendezés nem képes keverni az általa szállított hideg és a kinti melegebb levegőt, sőt a légbefúvás sem az autó utasterének szellőzőrostélyain keresztül történik, hanem egy, a lábtérbe bevezetett csővel. Az igényes, az adott modell szellőzőrendszerével teljesen kompatibilis rendszerek ára beszereléssel együtt 300-400 ezer forint között mozog.
|
Az ülések és az oldalkárpitok bőrözése rutinfeladat, a kormányt azonban le kell szerelni e művelet elvégzéséhez. A későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében tartassuk be a kárpitosokkal a márkaszervizben kapott instrukciókat, mert a helytelenül vagy akár rossz sorrendben széthúzott csatlakozók (például a vezetőoldali légzsáké) nyomán az autó számítógépes rendszere hibát jelez, amit csak újabb szervizlátogatással lehet kitörölni a rendszerből.
Kevésbé látványos, ám igen hasznos extra a tolatóradar. Mivel az igényes, akár grafikus jelekkel is kommunikáló gyári rendszerek gyakran drágák, kézenfekvő utángyártott készüléket beszereltetni. Az ilyenek ára valóban kedvező, hiszen alig kerülnek többe, mint a lökhárító egyszeri lefényezése, ám működésük nem mindig megbízható, s gyakran elromlanak. Marad tehát az utólag beépíthető gyári rendszer, s a kínálat felmérésével sokat takaríthatunk meg. Egy-egy márka ugyanis ugyanazt a rendszert eltérő áron kínálja a kisebb (olcsóbb) és a nagyobb (drágább) modelljéhez. Sőt, az is előfordulhat, hogy egy másik márka olcsóbban kínált tolatóradarja is tökéletesen működik az autónkban.
Manapság divatos a xenonlámpa utólagos beszerelése is. Tisztességes forgalmazók persze csak „xenon tulajdonságú” izzókat hirdetnek, mert a xenonos rendszer sokkal többet jelent egyszerű izzócserénél. A xenonos lámpának ugyanis kötelező tartozéka a fényszórómosó, illetve az automatikus magasságállítás, a kékes fény tehát egyrészt édeskevés, másrészt nem is szabályos. Az ilyen izzóknál arra is ügyelni kell, hogy hőkibocsátásuk sokkal nagyobb, a széles körben alkalmazott műanyag lámpaburák akár meg is olvadhatnak tőle.
A navigációs rendszerek térnyerése azonban még ad lehetőséget az utólagos tuningolásra. A ma már többnyire DVD alapú gyári navigációs készülékek ára ugyanis igen borsos, s kevésbé látványos, de a célnak megfelelő, utólag telepíthető készülékek széles választéka kapható kedvezőbb áron. Léteznek mobiltelefonnal vagy palmtoppal használható útvonaltervezők, amelyeknek előnye a gyári berendezéssel szemben, hogy az autó eladásakor kiszerelhetők a kocsiból, s továbbvihetők a következő, navigációs rendszer nélküli autóba. Ezzel szemben az új autóba méregdrágán megrendelt gyári navi két-három év múlva szinte alig emeli az eladásra szánt autó értékét a használtpiacon.