Az Anthony Swerdlow professzor és csapata által elvégzett kutatásokban 4231 brit, dán, finn, svéd és norvég önkéntes vett részt. Közülük 678 személynek volt úgynevezett akusztikus neuromája, ami egy, az akusztikus idegeken képződő jóindulatú tumor. Az akusztikus ideg köti össze a fület a belső füllel és az aggyal és ez az idegkapcsolat vezeti tovább a hangokat a belső fülből az agyba.
“A kutatások bebizonyították, hogy a mobiltelefon-használat megkezdése utáni első tíz esztendőben kizárható az akusztikus neuroma kialakulásának a kockázata” – nyilatkozta elégedetten a professzor, aki a továbbiakban elismerte, hogy felelőtlenség lenne azt állítani, miszerint a mobiltelefonálásnak nem lehetnek hosszabb távú káros mellékhatásai. A korábbi tanulmányok szerzői azt állították, hogy a mobiltelefonok által kibocsátott elektromágneses sugárzások az emberi szervezetre károsan hatnak és például “felforrósíthatják” az emberi agyat.
Ennek következtében pedig a rendszeresen mobiltelefonálók fejfájásra és általános rosszullétre panaszkodnak. Jelenleg tehát a tudomány álláspontja megosztott és tény, hogy nem kellően bizonyítottak azok az állítások, amelyek szerint a mobiltelefonok tartós és rendszeres használata, illetve az általuk kibocsátott elektromágneses sugárzás az emberi szervezetre bármilyen káros hatást gyakorolna.
Erre hivatkoznak egyébként évek óta a mobiltelefon-gyártók is, akik szerint, amíg nincsenek megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott szakvélemények arról, hogy a rendszeres mobiltelefon-használat káros az emberi szervezetre és az agyra, addig nem lenne szabad az embereket riogatni a mobiltelefonálás káros voltát bizonyítani akaró tanulmányokkal.
A kutatás természetesen nem zárta ki egyértelműen a rádiótelefonok káros következményeit. A vita és a kutatás folytatódik. Sokan továbbra is vitatják az ennyire egyértelműen fogalmazó szakemberek kijelentéseit, eredményeit.
