Van-e összefüggés a táplálkozás és a kisgyermekek daganatos megbetegedései között? Hat-e a szociális környezet a rák kialakulására?#<# Ezekre a kérdésekre próbálnak válasz adni miskolci informatikusok és orvosok. Alkalmazott módszereik hosszú távon jelentős költségmegtakarítást eredményezhetnek az egészségügyben.
Évente mintegy háromszáz gyermeknél diagnosztizálnak daganatos megbetegedést az országban, és az esetek nagy része sajnos halálhoz vezet. Az orvosok célja, hogy ezeket a betegségeket minél korábbi stádiumban felismerjék, hiszen így az időben megkezdett terápiával jelentősen növelhető a túlélés valószínűsége. A gyermekkori daganatos megbetegedések tüneteit azonban viszonylag kis számuk miatt – főleg 1-2 éves korban – nehéz felismerni. A háziorvosok sokszor már későn küldik kivizsgálásra a gyermekeket, hiszen nincsenek alapos onkológiai ismereteik. Nagy Kálmán, a Miskolci Gyermekegészségügyi Központ Onkohaematológiai és Csontvelő-transzplantációs osztályvezetője a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány miskolci intézetének (Bay-Logi) informatikai szakembereivel együttműködve éppen ezért olyan orvosi döntéstámogató szoftverrendszert dolgozott ki, amely kérdések és a rájuk adott feleletek alapján megerősíti vagy kizárja a betegség gyanúját. A kérdőívet a háziorvos a beteggel tölti ki. Nagy Kálmán szerint az onkológusok ismereteit tartalmazó programmodul bevezetése a háziorvosi rendszerbe az esetek 30 százalékában korábbi diagnózist tenne lehetővé, amivel jelentősen javíthatnák a kis betegek gyógyulási esélyeit.
A fejlesztők tervei azonban itt még nem érnek véget. A kérdőívekből nyert adatokból ugyanis adatbányászattal olyan új, korábban az onkológusok számára is ismeretlen összefüggésekre bukkanhatnak, amelyekből nemcsak a háziorvosok, hanem maguk az onkológusok is profitálhatnak. Itt a rák kialakításában potenciálisan szerepet játszó tényezők kiszűréséről van szó: a környezet, az örökletes adottságok, vagy a szociális körülmények jelentőségéről; ezek azok az elemek, amelyek külön-külön nem veszélyesek, de együttesen jelentkezve jelentős kockázatot hordozhatnak. A viszonylag kis betegszámra épülő borsodi adatokat az ország egyéb gyermekonkológiai központjaiból származókkal kiegészítve olyan adatbázis létrehozását tervezik, amelyet feldolgozva hatékonyabb megelőző intézkedéseket és ellenőrzési rendszert vezethetnének be.
A szoftver és a rendszer kidolgozásában részt vevő Hoffmann Zoltán, a Bay-Logi igazgatóhelyettese egyfajta pilot projektnek tekinti a kezdeményezést. Később ugyanis nemcsak a gyermekdaganatokkal kapcsolatos adatokat gyűjtenék, hanem további betegségekre is kiterjesztenék a rendszert, és terveik szerint az eredményeket az orvosszakmai döntések szintjén túl is hasznosítanák. A kalkulációk szerint a döntéstámogató szoftverrendszer kifejlesztése és bevezetése a családorvosi rendszerbe 40-50 millió forintba kerülne a tréningekkel és magával a programmal együtt, ez azonban nem fedezi a kérdőívből származó adatok hatékony gyűjtéséhez és elemzéséhez szükséges komputeres háttér (adattárház technológia) kiépítésének költségeit. A teljes hazai adatbázis az összes gyermekonkológiai központ – Pécs, Szombathely, Szeged, Debrecen és Budapest – adatait tartalmazná.
