A Microsoft internet-stratégiája – Háló az ablakon

Jót nevettem volna, ha valaki a kilencvenes évek elején azt bizonygatja, hogy lesz idő, amikor a legtöbb hirdetésen feltüntetnek egy URL-címet is#<# - vallotta meg nagy nyilvánosság előtt Bill Gates, a Microsoft elnöke kezdeti internet-tagadó stratégiáját. Versenytársak és elemzők egyaránt szívesen emlegetik azt az időszakot, amikor már minden neves szoftvercég a hálózat felé fordult, a redmondi óriás viszont kihagyta ezt a lehetőséget, s ragaszkodott a PC-ben való gondolkodáshoz. Sokan bíztak ugyanis abban, hogy a cég ezzel hosszú távon háttérbe szorul a rangsorban. Ma már azonban ők is újabb piaci dominanciától tartanak: a Microsoft előrukkolt a .NET stratégiával, amelynek lényegét az aggódók abban látják, hogy a szoftveróriás logója ezentúl nem csak a PC-k, hanem a személyi asszisztensek (PDA-k), televíziók, mobiltelefonok és egyéb eszközök képernyőjéről is ki fogja szorítani az övéket. A cinikusabbak pedig – figyelmen kívül hagyva jó néhány, az új stratégia kiinduló elvén végrehajtott fejlesztést – pusztán marketingnek aposztrofálják a tavaly ősszel beharangozott .NET-et.

Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója a .NET fejlesztési platform alapjaként azt a felismerést említette, hogy a web alapú szolgáltatások kerülnek majd előtérbe, vagyis egyre több mindent fogunk webes felületről elérni, beszerezni, megtudni. Ehhez arra van szükség, hogy minden közös platformon fusson, vagyis könnyűszerrel tudjuk összekapcsolni az eszközöket, a szoftverfejlesztők pedig akár ötvözni is tudják azokat. A jövőben a webnek sokkal nagyobb lesz a szerepe: a vásárlás, a szórakozás, a közlekedés során az eddiginél jóval gyakrabban és sokkal több eszközről veszünk majd igénybe webes szolgáltatásokat. A számítástechnika fejlődése azonban még más meglepetéseket is tartogat számunkra: főként az üzleti életben lesz jellemző az, hogy a különböző rendszerek a mi folyamatos beavatkozásunk nélkül kommunikálnak egymással, különböző lekérdezéseket hajtanak végre. “Ha nem alakul ki egy közös platform, akkor az olyan lesz – mondja Vityi -, mintha otthon mindenhez külön-külön távirányítónk lenne, s folyton keresgélnünk kellene, hogy melyiket vegyük kézbe.” A közös platform eszménye azt jelenti, hogy a konkurens cégeknek össze kell fogniuk különböző szabványok kidolgozásában. A versenytársak ugyanakkor igencsak szkeptikusak a tekintetben, hogy a Microsoft komolyan támogatná a nem windowsos platformokat. Jekler Rudolf, a Novell Magyarország kommunikációs igazgatója például azt állítja, hogy a platform-független hálózati szolgáltatást csak olyan szállító tudja megvalósítani, amelynek nagy az integráló ereje, vagyis valóban több platformos szoftverét sokan használják. Szerinte ez nem igaz a Microsoft szoftverekre, viszont igaz a Novell címtárszolgáltatására.

Természetes, hogy a Microsoft irányító szerepet szán magának az egységes hálózat kiépítésének folyamatában. Miként Bill Gates “szerényen” fogalmazott a .NET ismertetésén: “Nincs olyan termék, amelyre a .NET ne hatna ki.” A stratégia mögött az az elgondolás áll, hogy a különböző vállalatok (nemcsak a Microsoft) szolgáltatásai a weben elérhetőek legyenek, akár emberi beavatkozás nélkül is. A platform tartalmaz .NET alapú szervereket, fejlesztőeszközöket, hálózati szolgáltatásokat és a keretrendszert. A teljes termék- és szolgáltatás-skála megjelenése három éven belülre várható. Egy szerver (a Mobile Information Server 2001) kivételével a .NET szervercsaládot már piacra dobta a cég, s most bocsátotta ki azt a programcsomagot, amelynek segítségével a .NET alapú webes szolgáltatások nem csak Windows operációs rendszereken fejleszthetők.

A webes fejlesztések egyik legfontosabb nyelve az XML (Figyelő, 2001/6. szám.). A Microsoft célja, hogy saját adatstruktúrájába integrálja ezt a nyelvet, ami a partnercégeken kívül mindenkiből felháborodást vált ki, hiszen félnek attól, hogy a Microsoft a tőle megszokott agresszív piaci magatartással uralni fogja a nyelv használatát. Szkurka János, a Sun Magyarország marketingigazgatója szerint itt megint olyan akcióról van szó, mint amikor a Microsoft a Sun Java platformját “akarta lenyúlni”. (Ez a két hónapja zárult történet a következőről szólt: a két cég licencmegállapodást kötött arról, hogy a Microsoft használhatja a Java programnyelvet, de utóbb a Microsoft a szerződéstől eltérve némileg változtatott a forráskódon. A Sun ezért még 1997-ben beperelte a Microsoftot, az ellenkeresetet nyújtott be, majd ez év januárjában peren kívüli megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a redmondi társaság változtatás nélkül a jövőben is használhatja a Javát, 20 millió dollár fejében.) Az XML uralásától való félelmet a Microsoft szerint azok a versenytársak keltik, amelyek még nem adoptálták hasonló mértékben ezt a nyelvet, és félnek, hogy lemaradnak. Szerintük az ügyfelek és a partnerek túlnyomó része, sőt néhány versenytárs kifejezetten örül annak, hogy a Microsoft egy nyílt adatleíró nyelv használata mellett tette le a voksát.

A .NET vízió jegyében a Microsoft – alkalmazásszolgáltatást nyújtó (szakszóval ASP) cégeken keresztül – lehetővé teszi szoftvereinek bérletét is.