2004-ban Magyarország államadósságának szintje még a maastrichti kritérium alatt volt, 2004 végén 59 százalékot ért a GDP-hez mérten – mondta Medgyessy Péter az államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság előtt kedden az MTI tudósítása szerint.
A volt kormányfő azt is elmondta: 2002-től 2004 végéig az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva 8,9 százalékról 6,4 százalékra csökkent.
A volt miniszterelnök védelmébe vette a kormánya által megvalósított 100 napos programot, úgy érvelt, ennek költségvonzata mindössze 1 százalékpontot jelentett a 2002-es GDP-arányos államháztartási hiányból – tudósított az MTI. (Hasonlóan érvelt Medgyessy korábban a lapunkban adott interjújában is.)
Ha szemügyre vesszük az Állami Számvevőszék által készített grafikont, azonnal föltűnik, hogy Medgyessy idején közeledni kezdett egymáshoz az állami bevételek és kiadások szintje, majd az olló akkor nyílt szét drasztikusan, amikor már Medgyessy nem volt hatalmon, hanem Gyurcsány Ferenc regnált.
Forrás: Állami Számvevőszék, Értékelő tanulmány
a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági
megalapozottságának néhány összefüggéséről
Ettől függetlenül viszonylag széles körű a konszenzus arról, hogy a Medgyessy-kormány jóléti intézkedései jelentős részben okai az államadósság felduzzadásának. Ehhez a konszenzushoz Gyurcsány is csatlakozott.
„Világossá vált, hogy a száznapos programokra épülő rendszer nem tartható.(…)Senki nem tudta mi történik, hiszen a politika régi karaktere elveszett, az újról meg nem lehetett beszélni. Van, aki azt mondja, hogy ekkor kezdődött Medgyessy miniszterelnök bukása. Orbán most Medgyessy cipőjében jár” – írta blogjában néhány hónapja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök (aki egyébiránt Medgyessy Pétert váltotta a miniszterelnöki székben).
Gazdag László közgazdász egy korábbi, lapunkban megjelent esszéjében viszont kifejtette: közkeletű tévhit, hogy Medgyessy a béremeléseivel tönkretette a gazdaságot, amit Gyurcsány megszorító csomagokkal megpróbált rendbe rakni – a helyzet éppen fordítva igaz. A költségvetés fejreállásának valódi oka Gazdag szerint nem a béremelések, hanem inkább a pénzügyileg megalapozatlan autópálya- és metróépítési program, és a gazdaságnak – s ezen belül nagyrészt a nemzetközi nagyvállalatoknak – nyújtott állami támogatás többszöröződése.
