A remélt árcsökkenés helyett emelkedés követte a piacokon a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) azon bejelentését, miszerint a tagok 3 százalékkal, napi 25,4 millió barrelre növelik együttes kitermelésüket. Bár az OPEC kifejezetten a tartósan magas árszint csökkentése végett határozott a kínálatbővítésről – a szervezet a 25 dollár/barreles árat tartja kívánatosnak, a döntést megelőzően viszont a különböző olajfajtákból képzett kosár átlagára 29,14 dollár volt -, a piacokon némi meglepetésre éppen az ellenkező hatást sikerült elérni. Pénteken, két nappal az OPEC-intézkedés után, Londonban az irányadó északi-tengeri Brent olajfajta augusztusi határidőre 30,42 dolláron zárt, New Yorkban ugyanazon a napon 32,25 dolláron jegyezték a nyersolajat; a szerdai árakhoz képest 1,1, illetve 1,6 dollárral magasabban.
Elemzők szerint a kedvezőtlen fejlemény nagyrészt annak tudható be, hogy a napi kibocsátás 708 ezer barreles növelése a világpiaci kereslet 1 százalékát sem éri el, és a jelenlegi alacsony tartalékok mellett nem alkalmas arra, hogy megfordítsa az ártrendet. Van olyan vélemény is, hogy a kínálat a gyakorlatban változatlan marad, mivel egyes OPEC-tagok az utóbbi hónapokban túllépték a rájuk jutó kvótát, s így a kartell tényleges kitermelése napi 25,3 millió barrel volt.
Ali Rodriguez, az OPEC venezuelai soros elnöke, és Ali al-Naimi, a világ legnagyobb olajexportőrének számító Szaúd-Arábia olajminisztere leszögezte, hogy a szervezet megtette a magáét, s az üzemanyagárak világszerte magas szintje, amely miatt őket okolják, valójában nem a nyersolajkínálat elégtelenségével, hanem a finomított termékek piacának szűkösségével, illetve a magas adótartalommal magyarázható. Al-Naimi közölte ugyan, hogy továbbra is 25 dollár/barreles árra törekszenek, de hozzátette: nagyon meg fognak fontolni bármilyen további intézkedést.
Az olajár múlt heti világpiaci alakulásában közrejátszott az is, hogy Norvégiában a teljes kitermelés leállásával fenyegetett a szakszervezetek és a munkáltatók vitája a nyugdíjkorhatárról. Az alkalmazottak egy részének két héttel korábban kezdődött sztrájkja miatt a napi kitermelés 285 ezer barrellel csökkent, a munkáltatók pedig kilátásba helyezték, hogy szombaton nulla órától felfüggesztik a tengeri kutak összes dolgozóját, ami a teljes – napi 3,2 millió barreles – kitermelés szüneteltetését idézte volna elő. Erre azonban végül nem került sor, mert az utolsó pillanatban a norvég kormány – Oslónak a gazdaság egészére nézve veszélyes helyzetekben joga van ilyen beavatkozásra – elrendelte, hogy az összes dolgozó vegye föl a munkát. –
