A két pesti tőzsde közül a Budapesti Árutőzsdén (BÁT) a devizára és a gabonára kötött határidős ügyletek dominálnak. A BÉT-en a BUX-index a legfelkapottabb: míg az indulás évében, 1995-ben 22 ezer BUX-kontraktusra vonatkozó ajánlat érkezett, addig ma egyetlen átlagos napon hangzik el ugyanennyi. Nem csoda, hogy az első év 20 milliárdos forgalma után 1996-ban 190 milliárd forintos, 1997 végén pedig 1400 milliárdos forgalmat jegyeztek fel. Dinamikusan emelkedett a kötések száma is; az 1997 eleji napi 300-400-zal szemben ugyanazon év végére 5-6 ezret regisztráltak. Emellett a nyitott pozíciók árfolyamértéke is folyamatosan gyarapodott, a múlt év utolsó kereskedési napján 100 milliárd forintot tett ki, ez év április végén pedig már 170 milliárdnál járt.
A BÉT tavalyi határidős forgalmának 70 százalékát a BUX-ügyletek adták. A termékek köre éppen a múlt héten bővült ki a devizaszekcióban a svájci frankkal és az angol fonttal, egyúttal megnyílt a lehetőség három társaság – a Mol, a Matáv és a TVK – részvényeinek határidős kereskedelmére. Várhatóan bővülni fog a derivatív piacon nem kis számban spekuláló magánbefektetők köre, akiknek részvételi arányát szakértői becslések 30-40 százalékosra teszik a tőzsdei forgalomban. Az értéktőzsde – több, egy-egy részvényt megcélzó próbálkozást követően – a jövőben tervezi a szabványosított opciós piac beindítását is.
