Nemrég tették közzé annak a felmérésnek az eredményét, amely közel 8 ezer hazai internetező – szakértői becslések szerint az összes honi hálóböngésző 3-5 százaléka – megkérdezésén alapul, s talán az első olyan átfogó elemzésnek tekinthető, amely akár üzleti, vállalkozói döntésekre is hathat. Az egyik professzionális Internet-szolgáltató, az iSYS Hungary hirdetett meg tavaly szeptemberben NetStart címmel egy ingyenes, online internetes tanfolyamot (melyet egyébként újraindítanak; jelentkezni a http:// www.netstart.isys.hu címen lehet). Az említett felmérés – a Digital, a Matáv és a HVG Online szponzorálásával, s a Median közvélemény- és piackutató intézet közreműködésével – az első kurzus résztvevői körében készült.
Az Internet iránti érdeklődés a 18-24 évesek körében volt a legélénkebb; többségük még tanul, és feltehetően a felsőfokú oktatási intézmények nyújtotta Internet-hozzáférési lehetőségeket kihasználva kapcsolódott a tanfolyamhoz. Figyelemre méltó a 40 év felettiek 20 százalékos részvételi aránya is, ami az új technológia ifjúsághoz kötöttségének jövőbeli mérséklődését vetíti előre. Az internetezés még mindig eléggé “férfias” elfoglaltság, de már minden negyedik hálózatra bejelentkező a gyengédebb nem képviselői közül kerül ki. A tanulóéveket maguk mögött tudó böngészők általában olyan helyen dolgoznak, ahol szélesebb körben elterjedt a háló használata: ilyen területek az oktatás, a kultúra, a tudomány és bizonyos szolgáltatási ágazatok.
A használt web-böngésző szoftvert tekintve a honi arány megegyezik a verseny nemzetközi állásával: egyharmad Microsoft Explorer és kétharmad Netscape. A hálóbarangolók túlnyomó többsége Windowst használ, leginkább Win 95-öt. A nem Windows alapú operációs rendszerek közül a Unix a leggyakoribb.
A legtöbben heti 1-3 órát lógnak a Neten; heti 20 óránál többről csak a felmérésben részt vevők 6 százaléka számolt be. Az is igaz viszont, hogy az Internet megismerésével egyre jobban rá lehet szokni a hálóra. A kényelmes otthoni elérhetőség is a magasabb óraszámú böngészést ösztönzi. Akinek nincs még otthoni előfizetése, az inkább a telefontarifák drágaságát okolja, mint az előfizetés árát.
Gyakorta szokás említeni, hogy az Internet esélyegyenlőséget teremt a városok és falvak között. Mégis meglepő, hogy a felmérésben többségben voltak a vidékiek, de nincs eltérés az internetezők arányában hazánk keleti és nyugati fele között sem. (A tanfolyam résztvevőinek 3 százaléka egyébként külföldi volt; a hálón nincsenek országhatárok.)
Az Internet hasznosságát a válaszadók 0-10 pontos skálán minősíthették, s igen magas, 8 pontos átlag jött ki. Akik régebben és sokat szörföznek, azok magasabbra is értékelték a hálózaton megismerhető információk és szolgáltatások hasznát.
A válaszadók a kérdőívben öt megadott terület közül jelölhették meg azt, amire elsősorban használják a világhálót. E szerint nagyjából egyforma súlyt képvisel azok aránya, akik a kapcsolattartást, a szórakozást, vagy a tanulást jelölték meg, de nem jelentéktelen azok részesedése sem, akiknél a kutatás a fő felhasználási terület.
Az online vásárlásról szóló kérdőívet ezren küldték vissza: 12 százalékuk vásárolt már az Interneten. Azok között, akik vásárlásra még nem használták a világhálót, minden harmadik azzal indokolta ezt, hogy még nem talált semmit, amit megvehetett volna. Sokan pénz hiányában nem éltek eddig ezzel a lehetőségével, de jelentős azok aránya is, akiket a bizalmatlanság tart vissza a “cyber” pénzköltéstől. A többiek a témával kapcsolatban nem rendelkeznek elég ismerettel: nem tudják, hol, illetve hogyan lehet az Interneten vásárolni. Az online boltok jövőbeni fellendüléséhez kedvező alapot teremthet, hogy a válaszadók között – a diákok magas aránya ellenére – elterjedt a bankkártyával történő vásárlás.
Míg ez a terület gyerekcipőben jár, a háló egyre jelentősebb szerepet tölt be mint reklámmédia. A válaszadók közül minden második használt már internetes információt vásárlási döntéséhez. Ami annál is inkább figyelemreméltó, mert sokak véleménye szerint a legtöbb cég ma még inkább presztízs-szempontból, s kevésbé üzleti okokból tart fenn web-oldalakat.
A magyar web-lapok szolgáltatásai közül a hírek és közhasznú információk terén a legnagyobb a hiányérzet. Játékokból és céginformációból elegendőnek látszik a kínálat. A felmérés szerint a szörfözők háromnegyede lenne hajlandó kisebb összeget áldozni az Interneten hozzáférhető bizonyos információkért. A szoftverek letöltése mellett legjobban eladhatónak a kutatáshoz, tanuláshoz felhasználható anyagok – szakfolyóiratcikkek, jogtárak, szótárak – tűnnek.
A mellékletet Takács Gitta szerkesztette
