Gazdaság

Elképesztően alacsony volt az infláció

pékáru (pékáru)
pékáru (pékáru)

A fogyasztói árak 2013-ban átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek, decemberben pedig 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Novemberhez viszonyítva 0,5 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Utoljára 1970 márciusában, 43 évvel ezelőtt volt ilyen alacsony a fogyasztói árak éves csökkenése – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. Hozzátette: a decemberi csökkenés egyértelműen a november elsején bevezetett újabb rezsicsökkentés eredménye, mivel ennek jelentős része a decemberi árindexben jelent meg.

Az alacsony havi inflációhoz az élelmiszerek árának csökkenése is hozzájárult a karácsony előtti időszakra jellemző akciók miatt. Az egész éves adatot vizsgálva jól látszik, hogy a háztartási energia csoportjában volt kimutatható a legnagyobb csökkenés – mondta.

Kiemelte: a szeszes italok, dohányáruk ára éves szinten átlag felett, majdnem 20 százalékkal nőtt, részben az év eleji jövedékiadó-emelés, illetve az árrés év közepén történt megemelése miatt.
Londoni pénzügyi elemzők 0,4 százalékos átlagos inflációt valószínűsítettek decemberre.

1 hónap alatt

2013. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek.
Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládénál, a kakaónál (4 százalék), a lisztnél (3,4 százalék), a cukornál (1,8 százalék) és a sertéshúsnál (1,3 százalék) is.

Nőtt azonban a tojás (1 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedést (1 százalékos) mértek az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a jármű üzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék).

A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb
árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energiánál és a vezetékes gáznál összességében mintegy 11 százalékos árcsökkenés teljes egészében megjelent az árindexben.

Egy év alatt

2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben,
0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül azonban jelentősen nőtt a sajt (8,5 százalék), és a tej (6,3 százalék) ára, és a száraztésztáé is (3 százalék).
Árcsökkenés következett be többek között a lisztnél (18,8 százalék), a tojásnál (14,2 százalék), az étolajnál (13,2 százalék) valamint a cukornál (11,3 százalék).
Szintén az átlagosnál nagyobb mértékben, 12 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára.

A szolgáltatásoknál ugyanígy átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalékos), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a jármű
üzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan
1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalékkal). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly decemberben, mint egy évvel korábban.

Jóból is megárt a sok – avagy a defláció réme

Az árcsökkenés, azaz a defláció jól hangzik első hallásra. Miért lenne baj, ha csökkennek az árak? Ám a folymatosan csökkenő árak a csökkenő fogyasztás jelei, ami elbocsátásokkal, szűkülő gazdasággal párosulhat. Vagyis a nagy infláció mellett a defláció sem jó a gazdaságnak. Japán gazdasága szenved már hosszú ideje a deflációtól.

Az NGM ujjong

A minisztérium így kommentálta a legfrisebb statsiztikát: a KSH az elmúlt félévben hónapról hónapra rekordalacsony inflációs adatot tett közzé. Azoknak a termékeknek az ára is csökkent, amelyek a nyugdíjas fogyasztói kosár alapvető árucikkei, és amelyre  mindezidáig nem volt példa.

A pénzromlás mérséklődésével növekszik a bérek, nyugdíjak reálértéke, így a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és gazdasági fellendüléshez vezet.

Fontos kiemelni, hogy az alacsony infláció pozitív hatással van a gazdaság összes szereplőjére. Az üzleti szféra számára az alacsony infláció kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt. Az alacsony infláció  gazdaságpolitikai hatása szintén kedvező, növeli a jegybank mozgásterét a gazdaság élénkítésére. A jegybanki alapkamat fokozatos csökkentésével könnyebbé vált a vállalkozások és az új beruházások finanszírozása, amely végül szintén a gazdasági teljesítmény növekedését vonja maga után – érvelnek.

A minisztérium szerint a kedvező adatok a rezsicsökkentésen túl a jó mezőgazdasági termés következtében csökkenő élelmiszerárakból adódnak.  Nem felejtették el azt sem kidomborítani, hogy nemzetközi összehasonlításban a régió államaihoz képest is jobban teljesítünk. A legfrissebb novemberi éves  adatok alapján ugyanis Szlovákiában 0,5 százalék, Lengyelországban 0,5 százalék, Csehország 1 százalék, Romániában pedig 1,3 százalék volt az infláció. És az euróövezet átlagához (december: 0,8 százalék) hasonlítva jóval kedvezőbb a kép.

És még azt is hozzátették: az alacsony infláció mellett  a kormánynak sikerült megteremtenie az egyensúlyt és a növekedés feltételeit,  így a várakozásoknál is jobban alakultak a 2013. évi költségvetés számai, a GDP-arányos hiány legfeljebb 2,7 százalék lesz.

Az elemző így látja

A Takarékbank elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően alakult az inflációs adat. Suppan Gergely azonban azt is megjegyzi: a maginfláció 3,5 százalékon maradt.

Megállapítja: az infláció csökkenését legnagyobb mértékben a háztartási energiaárak november eleji csökkentése okozta, ami a túlnyomórészt a decemberi inflációban jelentkezett, ahogy az az adatokból is látszott.
Az infláció mérséklődését az élelmiszerárak is segítették, mivel a tavalyi kedvező terméseredmények hatására decemberben az élelmiszerárak egy hónap alatt 0,3 százalékkal csökkentek, egy év alatt pedig mindössze 0,1 százalékkal növekedtek – tette hozzá.

Mennyi lehet az infláció az idén?

Az infláció szerinte januárban tovább mérséklődhet, részben bázishatás, részben a BKK-bérletek árának csökkentése miatt (bár ennek súlya elhanyagolható). Februártól pedig az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése lehet lefelé mutató hatással az inflációra.

Az élelmiszerárakra nézve továbbra is enyhülő nyomást jelent a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése. A nemzetközi dezinflációs trendek szintén az inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre, az európai országokban az infláció az elmúlt időszakban rendszerint alulmúlta a várakozásokat.

A háztartási energiaár-csökkentések hatása azonban február-márciusban, ill. decemberében kiesik, ami felfelé hat az inflációra, míg a dohánytermékek árrésemelésének, valamint a banki szolgáltatások árainak meredek emelkedésének hatása az idei év második felében kerül ki az árindexből, ez viszont kissé lefelé húzhatja az inflációt, ezért márciustól az infláció újra 1 százalék közelébe, míg decemberre 2,5 százalékra emelkedhet. Így az éves átlagos infláció 1,5 százalékos lehet, amire lefelé mutató kockázatot jelentenek az élelmiszerárak, valamint az esetleges újabb rezsicsökkentés.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik