Annyira meglepte az inflációs adat az elemzőket, hogy még a forint árfolyama is megugrott ma reggel. Eszerint nincs igazán inflációs nyomás a gazdaságban: szabadon csökkentheti tovább az alapkamatot a jegybank, ezzel próbálván élénkíteni a gazdaságot.
Kattintgassa infografikonunkat!
Ön érzi zsebén a csökkenő árakat? Írja meg nekünk kommentben!
Amiben tényleg nagyok voltunk – merjünk kicsik lenni?
1946. július 14-én Magyarország a legjobban teljesítve világcsúcsot döntött: a pengő egy nap alatt 348,46%-ot vesztett az értékéből, 11 óra alatt megduplázódtak az árak. Júniusban egy kiló kenyér 5,85 milliárd pengőbe került, de másnap már haszonnal lehetett továbbadni… Végül jött a forint, egy belőle 400 000 kvadrillió pengőt ért. A világcsúcsunkat csak 2008-ban a Robert Mugabe által elnökölt (helyesebben anarchiába taszított) Zimbabwe tudta megdönteni – az azévi infláció 150 000% volt, a csirke ára 236-szorosára nőtt, 10 milliós volt a legnagyobb bankjegy. Mugabe ismerős módszereket alkalmazott: 2000-ben hozott földreformjának eredménye az lett, hogy a termőterületek az uralkodó csatlósainak kezébe vándoroltak, és szakértelem híján hamar tönkre is mentek.
A defláció réme
Az árcsökkenés, azaz a defláció jól hangzik első hallásra. Miért lenne baj, ha csökkennek az árak? Ám a folymatosan csökkenő árak a csökkenő fogyasztás jelei, ami elbocsátásokkal, szűkülő gazdasággal párosulhat. Vagyis a nagy infláció mellett a defláció sem jó a gazdaságnak. Japán gazdasága szenved már hosszú ideje a deflációtól.
