A miniszter szerint a hitelekből finanszírozott – nem csupán magyarországi – növekedés elkerülhetetlenül válsághoz vezet, számos kormányzat azonban a kilábalást az adósságteher növekedésével járó, a hosszabb távú kilátásokat viszont nem javító ösztönző csomagokban látta meg.
„Magyarország bölcsebben járt el” – írta Oszkó Péter, és részletesen ismertette a magyar pénzügyi és gazdaságpolitika új irányát, amely a 2009 tavaszán megalakult kormányhoz köthető, és amely a megszorító intézkedésekkel jelentősen lefaragta a költségvetési deficitet.
A választott terápia eredményességét jelzi, hogy nincs már szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatására, és elemzők szerint jövőre 4 százalékkal bővülhet a gazdaság, 2014-től pedig bevezethető az euró – írta a pénzügyminiszter.
Oszkó rámutatott: „Magyarország viszonylagos sikerének egyik oka az, hogy a fiskális politikát alakító tisztségviselők jó előre leszögezték: nem vesznek részt a 2010-es országgyűlési választáson. Így a hosszú távú pénzügyi egyensúly és a gazdasági növekedés érdeke felülírhatta a rövid távú politikai megfontolásokat”.
„Amíg egy kormány gazdaságpolitikáját kizárólag egy adott év gazdasági növekedési rátája és költségvetési deficitszámai alapján ítélik meg, addig ettől a politikától nem várható más, mint hogy látszatnövekedést szolgáljon” – írta Oszkó Péter.
