Kilencszáz forint alatti árfolyam, nincs éves jelentés, bizonytalan, hogy mikor lesz közgyűlés és osztalék. Befektető legyen a talpán, aki ilyenkor venni akar, s ez látszik is a Magyar Telekom árfolyamán. Egyelőre az sem nyugtatta meg a befektetőket, hogy az elemzők szerint a társaság képes részvényenként 80 forintos osztalékot fizetni.
Már régóta „furcsa állatnak” számít a részvénypiacon a Magyar Telekom. Árfolyama hosszú ideig be volt betonozva 900 és 1000 forint közé, majd a szűkülő sávból lefelé tört ki, s a részvénypiaci korrekció legnehezebb pillanataiban a 830 forintot is érintette. Bár elképzelhető, hogy ezzel egy hosszú lejtmenet kezdődött a papír életében, valószínűbb, hogy csak jó vételi lehetőség teremtődött.
A Magyar Telekom legnagyobb vonzereje – az aktuális bizonytalanságok ellenére (Figyelő, 2006/21. szám) – az osztalék, amelyről azt tartja a piac, hogy hosszabb távon is fenntartható a 80 forint körüli szint. Ez pedig a jelenlegi részvényárfolyammal számolva 9 százalékos osztalékhozamot jelez, magasabbat a jellemzően 7 százalék alatt mozgó 10 éves magyar állampapírhozamnál. Noha ez érdemleges különbségnek tűnik, felesleges tartani attól, hogy egy részvénypiaci rali esetén, a T-csoport magenta zászlója vezesse az emelkedést. Bika piacon nem érdemes a távközlési cégre részvényként számítani, azonban az állampapír alternatívájaként érdemes elgondolkozni rajta.
A Magyar Telekom részvényeinek kockázata ugyan valamivel nagyobb, mint a hosszú távú állampapíroké, de mind a kettő alapvetően egy szálon mozog, a magyar hozamok változásán. Emelkedő hozamok esetén az állampapírok árcsökkenését a Magyar Telekom leértékelődése követi, ugyanakkor a csökkenő hozamok az állampapírok mellett a távközlési papír árát is felrepíthetik. A gyakorlatilag lassan már a vállalati kötvény kockázatait közelítő telekom részvény lehet az egyik legjobb konvergencia-játék a magyar piacon, feltéve, ha hiszünk a konvergenciában.
A Magyar Telekom részvényeinek vétele elsősorban azoknak ajánlott, akik hajlandóak az állampapíroknál magasabb kockázat vállalására a várható többlethozam miatt. Bár az idén az osztalékadó még kedvezőtlenebb adózási környezet teremt, a jövő évtől a várhatóan szektorsemleges adózás miatt ez a hátrány is eltűnik.