Esténként talán még imába is foglal ja a belga Johan Vermeersch nevét az a mexikói kistermelő, aki meg kapta a Koffie Kan cég kiselejtezett, régi kávépörkölőjét. A kávégyártással és -értékesítéssel foglalkozó pici családi vállalkozásnak arra is volt gondja, hogy betanítsa a szerencsés kiszemeltet, aki azóta önállóan látja el a helyi piacot. A belga házaspár cége bevételének egy részét a guatemalai és hondurasi kávéföldeken éhbérért dolgozó nők támogatására fordítja. Emellett a piaci áraknál „alapból” is magasabbért veszik át a babkávét a tengerentúli kis ültetvényesektől.
SZEGÉNY GAZDAGOK. Persze könnyű a kicsiknek. Ha egy multi próbál hasonlóan nagylelkű gesztusokat tenni, azonnal rásütik az „ez is csak egy álságos pr-fogás” bélyeget. És hát ebben van is valami. Nem véletlen, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (corporate social responsibility – CSR) vagy újabban csak vállalati felelősségvállalás (corporate responsibility – CR) néven emlegetett akciók éllovasai sok esetben éppen azok a nagyvállalatok, amelyeknek bizony akad takargatni valója. A KPMG közelmúltban publikált felméréséből kitűnik, hogy vállalati felelősségvállalásról gyakran adnak ki rendszeres jelentéseket a vegyipari, olajipari, bányászati és közlekedési szektor szereplői – ezek egyike sem környezetbarátságáról híres.
A felelős vállalati magatartásra legyintőkkel szemben azonban egyre többen vélik úgy, hogy bármi is legyen a motiváció, engedtessék meg a nagyoknak, hogy megpróbáljanak önként egy picit tenni a vállalati érintettekért (stakeholder). Így gondolja ezt Mizsei Kálmán, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) Európáért és a FÁK-térségért felelős igazgatója is, hozzátéve: azért itt is fontos a jó ízlés, hiszen könnyen kilóghat a lóláb. A jogszabályok betartása a kiindulási alap, erre épül rá a tisztességes vállalkozás feltételeinek kialakítása, a vállalati etika. Ha ez megvan, csakis akkor hiteles a következő lépés, amikor egy cég már önként hoz áldozatokat a tágabb környezet és az érintettek érdekében.
Az annak idején Károly walesi herceg kezdeményezésére létrejött Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) a CSR népszerűsítésére több díjat is alapított. Emellett nemrégiben indítottak útjára egy kérdőíves felmérést, amelyben a felelősségvállalás gyakorlati példáit gyűjtik össze. Az érdekes és tanulságos esettanulmányokat először a világhálón, majd az ősz folyamán nyomtatott kiadványban foglalják össze, ezzel segítve és ösztönözve az érdeklődő cégeket.
Nagy nemzetközi szervezetek is elkezdtek aktívan foglalkozni a témával. Az ENSZ égisze alatt hat éve életre hívott Globális Megállapodás (Global Compact – GC) kezdeményezés – amelynek ügyét itthon szintén a HBLF karolta fel – megkísérli összehozni az üzleti szférát az ENSZ célkitűzéseivel. Célja, hogy a lefektetett négy fő elv – emberi jogok, munkajog, környezetvédelem, korrupció elleni harc – megjelenjen a vállalatok mindennapjaiban.
Számadás
Eleinte csak környezetvédelmi jelentéseket kezdtek készíteni a cégek a három P, a profit, planet, people (vagyis nyereség, bolygó, emberek) jegyében a pénzügyi mérlegek kiegészítéseképpen, az utóbbi időben gyakoribbá váltak a társadalmi felelősségvállalást tartalmazó beszámolók is. Ezekben a természeti környezet mellett a társadalmi és gazdasági hatásokra is ki kell térni. „A magyar számviteli törvény szerint az üzleti jelentés részét képezi a környezeti és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos beszámoló” – mondta el ezzel kapcsolatban Várnai Éva, a KMPG partnere. Véleménye szerint a vállalati felelősségvállalásról szóló beszámolók szerepe nőni fog a közeljövőben, azokat előbb-utóbb kötelező lesz nyilvánosságra hozni. A legelterjedtebb nemzetközi standard a Global Reporting Initiative (GRI) Guidelines, amely nem más, mint a fenntarthatósági jelentéshez szempontokat nyújtó útmutató. Ennek első változatát az ENSZ égisze alatt létrejött, hasonló nevű független civil szervezet 1997-ben állította össze azzal a céllal, hogy a vállalati működés a pénzügyi mellett a fenntartható fejlődés szempontjából is értékelhető legyen. A társadalom-környezet-gazdaság hármas pilléren nyugvó szempontrendszer jelenlegi változatát világszerte számtalan iparágban működő vállalat használja CSR tevékenysé-gének dokumentá-lására, köztük a Globális Megállapo-dás résztvevői is. Jelenleg egy vállalko-zókból, befektetők-ből, környezetvé-dőkből és kutatókból álló nemzetközi csapat dolgozza át a tavaly óta magyarul is elérhető útmutatót, az új változat bemutatása ősszel várható Amszterdamban.
FELELŐS BEFEKTETÉS. Az Európai Bizottság öt éve adta ki Zöld Könyvét a CSR-ról, ennek hatására több nyugati államban kormányzati szinten foglalkoznak az üggyel. Az Egyesült Királyságban külön minisztériumot hoztak létre az üzleti szféra társadalmi felelősségvállalásának kezelésére. Franciaországban a méltányos körülmények között gyártott termékek külön jelölést kapnak, Olaszországban pedig bizonyos pályázatokon csak a felelősségvállalásra vonatkozó, az országon belül meghatározott kritériumoknak megfelelő vállalkozások vehetnek részt. A lengyeleknél az EU-csatlakozás óta állami hivatal foglalkozik a CSR népszerűsítésével.
Itthon az utóbbi időkben a „társadalmilag felelős vállalat” védjegy gondolata röppent fel. Ezzel kapcsolatban Batiz András kormányszóvivőtől megtudtuk, hogy ma még leginkább a kedvezmény és a támogatás bizonyul hatásos ösztönzőnek, illetve egyes állami megrendelések elnyerésének feltételei között szerepelnek felelősségvállalással kapcsolatos szempontok is. Az állami szektor átalakításakor a társadalmi felelősségvállalás megjelenítése – akadálymentesítés, takarékos, környezettudatos működés formájában – elvárásként azonban már megfogalmazódott az egyeztetések során.
A CSR elterjedését mozdíthatják elő a társadalmilag felelős befektetések (socially responsible investment) is. Számos EU tagországban él már olyan szabályozás, amelynek értelmében a nyugdíjalapoknak nyilvánosságra kell hozniuk, hogy befektetési döntéseik során miképpen veszik figyelembe az etikai tényezőket. Nemrégiben a Globális Megállapodás és az ENSZ Környezetvédelmi Programjának közös kezdeményezésére 16 ország 2 ezer milliárd dollár felett rendelkező 32 nyugdíjalapja írta alá azt a dokumentumot, amelynek alapján a befektetési célpontok kiválasztásakor fontos szempontként veszik majd figyelembe azok felelős magatartását.
Czakó Borbála, az Ernst & Young vezérigazgatója, a HBLF elnöke szerint a megtérülésen kívül korábban a környezetvédelmi, újabban a társadalmi szempontokat is mind több befektető tartja szem előtt. Itthon az OTP készül egy felelős befektetési alap létrehozására. Bár ezt a kultúrát még fel kell építeni Magyarországon, Czakó Borbála úgy látja, mivel az alapok a szokásosnál nagyobb körültekintéssel vizsgálják meg a környezetvédelmi és társadalmi szempontból értékes lehetőségeket, nagyobb eséllyel képesek az átlagosnál magasabb hozamot elérni. „A felelős vállalatok elsősorban nem pr szempontok miatt választják ezt az utat, hiszen ennél jóval olcsóbb megoldások is léteznének. Sokkal fontosabb, hogy mai világunkban a társadalom javításáért tett lépések egy tőzsdei cég esetében a cégértéket pozitívan befolyásolhatják, illetve a befektetési alapok nagyobb bizalmat tanúsíthatnak irántuk” – állítja a vezérigazgató.
