A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a külkereskedelmi termékforgalom hiánya az idén január és október között 1,956 milliárd euró volt, ez 571 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban.
Január és szeptember között a külkereskedelmi mérleg hiánya 1,749 milliárd eurót tett ki, az egyenleg 423 millió euróval javult az előző év azonos időszakához képest. Az eredmények folyamatosan javulnak: tavaly az első tíz hónapban 2,405 milliárd euró volt a külkereskedelmi hiány, szemben az egy évvel korábbi 3,537 milliárd euróval.
Az export értéke 2006 január és október között 47,374 milliárd euró, az importé 49,312 milliárd euró volt. A kivitel 15,9, a behozatal 13,6 százalékkal bővült. Folyó áras forintadatokból számítva az export 25, az import 22 százalékkal nőtt.
A külkereskedelmi mérleg hiánya októberben 189,6 millió euró volt, míg egy évvel korábban 355,5 millió eurót tett ki.
A drága energiahordozók miatt romlott a cserearány
Az idén január-októberben a forgalom forintárszintje exportban 7, importban 9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ez – a forint mintegy 8 százalékos gyengülését figyelembe véve – kivitelben lényegében változatlan, behozatalban pedig mintegy másfél százalékos devizaárszint-növekedést jelent. A cserearány közel 2 százalékkal romlott, ami az energiahordozók drágulásának következménye.
Legnagyobb mértékben az árufőcsoportok közül a gépek és szállítóeszközök kereskedelmének volumene nőtt: exportban 19, importban pedig 14 százalékkal. Az ide tartozó termékcsoportok közül a közúti járművek kivitelének értéke 39, míg a behozatalé 24 százalékkal emelkedett.
A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke 20 százalékos bővülést mutat, ezen belül az LCD kijelzős televíziókészülékek forgalma közel háromszorosára, több mint 320 milliárd forintra emelkedett. A termék gyártásához szükséges részegységek meghatározóan ázsiai országokból, mindenekelőtt Tajvanból, Dél-Koreából és Kínából érkeztek, míg a késztermékek legfontosabb felvevőpiacait nyugat-európai országok, többek között Hollandia és Nagy-Britannia jelentette.
A feldolgozott termékek körében a kivitel volumene 15, a behozatalé 13 százalékkal nőtt. Az árufőcsoporton belül a műanyag-alapanyagok exportértéke 39, az importé pedig 21 százalékkal bővült, párhuzamosan a szénhidrogének forintárának jelentős emelkedésével.
Több italt és dohányt hozunk be
Színesfémekből a megelőző év azonos időszakához képest 39 százalékkal nagyobb exportot, és 63 százalékkal magasabb értékű importot bonyolított le Magyarország. A termékcsoport kereskedelmének forintban számított árszintje a forgalom mindkét irányában több mint 30 százalékot emelkedett, túlnyomórészt a réz és rézötvözetek, valamint az alumínium drágulása miatt.
Az energiahordozók behozatalának volumene 2 százalékkal nőtt, a kivitelé ezzel szemben 5 százalékkal csökkent. Az árufőcsoport importárszintje 38, az exporté pedig 28 százalékkal növekedett a 2005. január-októberihez képest. A szeptemberben és októberben tapasztalt árszintcsökkenés következtében ugyanakkor a tizedik havi forintárszint a forgalom mindkét irányában mintegy 10 százalékkal elmarad a tetőpontot jelentő augusztusitól.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 8, a behozatalé 14 százalékkal bővült. Az import exportét meghaladó mértékű növekedése a régi európai uniós tagállamokkal folytatott kereskedelem alakulásával magyarázható. Ebben a relációban 4, illetve 11 százalék volt a volumen bővülése. Az agrárjellegű import több mint 90 százalékát szállító Európai Unió viszonylatában – a magas bázis ellenére – még mindig az élelmiszerek, italok és dohánytermékek importjának volumene nőtt a legnagyobb mértékben az árufőcsoportok közül.
Az Európai Unió tagállamaiba irányuló teljes export volumene 13, az onnan érkező importé 12 százalékkal bővült. A régi tagállamok csoportjával a behozatal, az újak esetében a kivitel nőtt nagyobb ütemben. Az EU egészével folytatott kereskedelem egyenlege 565 milliárd forint aktívumot mutat, ami a mérleg 177 milliárd forintos javulását jelenti a 2005. január-októberi értékhez képest.
Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel volumene 27, a behozatalé 12 százalékkal lett nagyobb. Az exportnál jelentősebb árszintemelkedést mutató behozatal miatt ugyanakkor tovább romlott az egyenleg, az 1.079 milliárd forintnyi deficit 67 milliárd forinttal több a bázisidőszakinál. A mérlegromlás elsősorban az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem deficitjének növekedésére vezethető vissza.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
