Jeff Gable, a Barclays Capital befektetési csoport európai feltörekvő piaci stratégája elmondta: az év végi inflációt mindenképpen 2 százalék alatt, a 1,5–2,0 százalékos sávban várja. Ebben az inflációs környezetben van mozgástér egy további idei kamatcsökkentésre, amelynek időpontja a parlamenti választások időpontjától függ. Az esetleges enyhítés mértékéről úgy nyilatkozott, hogy „nagyon csekély, negyed százalékpontos” csökkentést vár.
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse (CS) bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke sem zárta ki az idei monetáris enyhítés lehetőségét. Szerinte a decemberi inflációs adatsor igazán érdekes eleme a továbbra is zuhanó maginfláció, amely most már többéves mélypontra érkezett. A szakértő szerint ez olyan várakozásokat fog kelteni a piacon, hogy az MNB következő lépése a kamatcsökkentés lesz. Desbarres 2 százalék körüli, esetleg valamivel ez alatti inflációs számokat vár a következő néhány hónapra.
Michal Dybula, a BNP Paribas kelet-európai stratégája ugyanakkor azt mondta: mivel a várt inflációcsökkenést adóintézkedések okozzák, és „mindenki jó ideje tudja”, hogy a drágulási ütem lassulni fog, az infláció az idén nem lesz olyan fontos tényezője a piaci dinamikának, mint korábban volt, és „mint a jövőben lesz”. Éppen az inflációs adatok után nem sokkal tette közzé a magyar Pénzügyminisztérium az idei első negyedévi költségvetési előrejelzését, amelyben már március végéig csaknem 700 milliárd forintos hiány szerepel, és ez 2005 azonos időszakával összehasonlítva erőteljes romlás – vélte.
Ebben a környezetben nem várható, hogy az MNB „nagyon sietne” a kamatcsökkentéssel, az infláció lassulása ellenére sem, különösen annak ismeretében, hogy a lassulást nem reálgazdasági folyamatok, hanem adóintézkedések vezérlik – mondta a BNP Paribas térségi elemzője. Dybula szerint az idei év végi inflációra az első néhány hónap adatai után lehet becslést adni, amikor már látszik, hogy milyen tényleges hatása van az adócsökkentésnek.
