Petrik Ferenc nyugalmazott legfelsőbb bírósági kollégiumvezető utalt arra, hogy jelenleg csak az állam és az önkormányzat javára lehet ingatlant kisajátítani. A beruházások jelentős részét azonban nem állami és nem önkormányzati vállalkozások végzik. Az állam (rendszerint bonyolult szerződésekkel) használati jogot enged a beruházónak, amely nem korszerű megoldás. Tisztább jogi helyzetet teremtene, ha az érintett tulajdonosként építkezhetne az adott területen.
Fontos kérdés, hogy lehetne-e a jövőben kisajátítani állami tulajdont. Amennyiben a tulajdoni formák egyenrangúak, az államnak is ugyanúgy el kell szenvednie ezt a procedúrát, mint bármely más tulajdonosnak.
Meggondolás tárgya az is, miképpen gyorsíthatók az eljárások, és hogyan védhetők ki a nemegyszer igen fontos közérdekű nagyberuházásokat akadályozó alaptalan kifogások. A jelenlegi törvény ugyan tartalmazza a közérdek vizsgálatának szükségességét, és felsorolja a kisajátítási célokat, mégsem felel meg maradéktalanul a követelményeknek. Nemegyszer olyan általános célokat fogalmaz meg, mint például a városrendezés, amelyekkel egy-egy konkrét eset kapcsán a bírói gyakorlat nehezen tud megbirkózni. A kodifikációs bizottságnak el kell döntenie, hogy a törvény továbbra is tartalmazza-e a célok felsorolását vagy megpróbálkozzon a közérdek általános fogalmának meghatározásával. Ez utóbbi – vélekedett Petrik Ferenc – csaknem megoldhatatlannak látszik.
A törvénytervezet az őszig készül el, és akár még az idén a parlament elé kerülhet.
