Retteghetnek az EU zavarosában halászó áfacsalók – szűrhető le Kovács László adóügyi uniós biztos minapi nyilatkozataiból. Az uniós szinten évente mintegy 60 milliárd euró költségvetési bevételkiesést jelentő áfacsalások elleni fellépés valószínűleg nyitott fülekre talál a soros uniós elnökségnél. Ausztriában ugyanis már tesztelik a fordított áfakivetés módszerét.
A fordított áfakivetés módszere esetében az árumozgás esetében nincs konkrét – a forgalmi adót – érintő pénzmozgás. Ez a módszer megoldást jelentene a leggyakoribb áfacsalás ellen. Ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint az uniós belső piacon vásárló társaság nem fizet forgalmi adót az áru átvételekor, hanem azt egy későbbi időpontban saját államának kincstárába utalja.
Azonban forgalmi adóval terhelten értékesíti tovább a terméket. Itt lép be a csalás lehetősége. Amennyiben a (fantom)cég nem akar adót fizetni, akkor a beszerzett áru – áfával terhelt áron történő – értékesítése után egyszerűen lehúzza a rolót, és eltűnik (természetesen ehhez így is kell nekiindulni az üzletnek). Ez ellen nyújtana segítséget az osztrák módszer, ahol a vevő számolja el az áfát, majd vonja le a bevallásában. A végfogyasztókat mindez persze nem érinti, csak a cégekre alkalmazható.
Az intézkedés bevezetésére – uniós szinten – azonban várni kell, ugyanis egy adózást érintő módosítás legkevesebb két év alatt megy át az EU útvesztőjén.
Azonban mint minden újításnak, ennek is vannak ellenzői. Éspedig azok, akik szerint mindez a hozzáadott értékadók közül legtisztábbnak tartott forgalmi adó átláthatóságát féltik az intézkedéstől. Szakértők szerint áfacsalásra alapozó szélhámosságok nagy részét ezzel a módszerrel ki lehetne szűrni. Azonban a kis cégeknek nagyon sok adminisztrációs többletterhet jelentene, nem is beszélve a hazai speciális viszonyokról. Így például az evázókra – az adózási forma definíciójából adódóan – nem alkalmazható a módosítás.
