Első munkahelyén, egy amerikai multinacionális cégnél meglepetés érte Gábort, a piacelemző csapat új tagját. Amikor – addigi szokása szerint – el akarta olvasni egy ingyenes e-mail-szolgáltatónál fenntartott levelesládáját, hibaüzenetet kapott vissza. Munkáltatója ugyanis a tiltott oldalak közé sorolta az általa megnyitni kívánt honlapot is. Amikor pedig a választások idején két kedvenc internetes újságjába próbált volna beleolvasni, hasonló problémába ütközött. A részletekre is ügyelő amerikai mentalitás okán egyéni kedvezményekért is hiába kuncsorgott, pedig néha a munkájához is szükséges lett volna egy-egy oldal elérése. Szerencséjére a „szabadság hazájában” bejegyzett cégnél az álláskereső oldalak letiltása szóba sem jöhetett, így rövid úton sikerült új helyet találnia – természetesen munkaidőben, az interneten…
A tiltott lapok köre persze cégenként változó lehet. Multiknál gyakran ezt is az anyavállalat határozza meg, sokszor a hazai logikával nehezen érthető módon. Több külföldi vállalat itteni leánycégénél egyértelműen tiltólistára helyezik a „felnőtt tartalmat” hordozó oldalakat, ami érthető, ám hogy a politikai oldalakat miért nem lehet nézni, az európai szemmel nézve több mint furcsa. Indokolt lehet viszont az ingyenes levelezőrendszerek meglátogatásának letiltása. Ez a lépés ugyanis csökkenti annak lehetőségét, hogy a munkavállaló „észrevétlenül” küldjön tovább fontos üzleti információkat egy harmadik fél számára. A weblapok szűrését a munkaidőn belüli internetkapcsolat idejének mérésével és esetleges korlátozásával, a „tiltott zónába” eső lapok meglátogatását pedig tiltólistákkal és tartalomszűrő megoldásokkal könnyen el lehet elérni. „Már maga az a tény, hogy naplózzák a weben töltött idő hosszát, visszatartó erő lehet” – véli Kovács Tamás, a Noreg Kft. műszaki igazgatója.
Az internetelérés céges szabályozása
MI SZÓL MELLETTE?
• Érzékeny vállalati adatok kerülhetnek a nyilvános internetre a web alapú levelezéssel
• A munkaidő felaprózódhat, a hatékonyság csökkenhet
• Az anyavállalati elvárások megkövetelhetik ezt
MI SZÓL ELLENE?
• Az internet segítheti a mindennapi kommunikációt, az informáltságot szakmai kérdésekben is
• Kreatív munkakörökben visszaüthet a korlátozás
• A kevesebb szabály javítja a munkahelyi légkört
Bánffy Miklós, a NextiraOne Magyarország Kft. műszaki igazgatója elmondta: cégüknél a népszerű kommunikációs programok (azonnali üzenetküldők, netes telefonszoftverek) egy része tiltólistán van, másik részük megtűrtnek számít – ezeket lehet használni, de csak munkaidőn kívül. Patkó Attila, a Navigator Zrt. üzletág igazgatója viszont úgy nyilatkozott, hogy ügyfeleik számára az üzenetküldő programokkal kapcsolatban két alapvető tanácsot adnak: egyfelől egységesíteni kell ezeket a szoftvereket (fontos például, hogy mindenki azonos verziószámú programot használjon), emellett csak vállalaton belüli kommunikációra ajánlják azokat.
A dolgozók eközben túlságosan is bíznak cégük IT-részlegében. A Trend Micro tavaly készített felmérése alapján a vállalati felhasználók csaknem 40 százaléka bevallotta, hogy kevésbé ügyel az internethasználat során a védekezésre, mivel a cég informatikusai nyilván már úgyis telepíttek biztonsági szoftvereket a rendszerbe.
Érzékeny kérdés az is, hogy az alkalmazottak nem csupán vállalati célokra, hanem mintegy „munka melletti” kikapcsolódásként is használják a böngészést vagy a csevegőprogramokat, ugyanakkor az alkalmazottak „infoszabadságának” túlzott és néha indokolatlan korlátozása konfliktusokat szül. S bár a technológiák könnyen ellenőrizhetővé teszik a szabályok betartását, a korlátozásokból adódó feszültségek kezelése és feloldása fáradságos vezetői feladat marad.
