Euró-szkeptikusok
Az euró bevezetését a vállalatok nagy többsége szorgalmazza, de az euró-szkeptikusok aránya az előző évhez képest 3 százalékról 10 százalékra emelkedett. Az euró gyors bevezetése mellett főként a vállalatokat érintő, az árfolyamingadozásokból eredő pénzügyi kockázatok szólnak. Az államháztartás fenyegető helyzete miatt a vállalatok viszont egyre inkább kételkednek abban, hogy betartható-e a kormány konvergencia programja. A vállaltok átlagosan most 2011-re teszik az Euró bevezetésének időpontját – egy évvel későbbre, mint a korábbi felmérésben.
Befektetési környezet – mi a fontos?
A DIHK által megkérdezett 202, jellemzően német értdekeltségű és 50-100 főt foglalkoztató vállalat Magyarország gazdasági helyzetét 2006 elején jóval szkeptikusabban ítéli meg, mint egy évvel korábban: idén már több a borúlátó, mint az optimista vállalat. A cégek főleg az államháztartás állapota miatt aggódnak. Az ebből fakadó kockázatok jelentős bizonytalansághoz vezetnek a finanszírozási feltételek és az árfolyam-alakulást tekintve, ami gazdaságos működésüket veszélyezteti.
A megkérdezett vállalatok több mint 40 százaléka az államháztartás konszolidációjára figyelmezteti a kormányt. A gazdaság pontosan tudatában van annak, hogy egy ilyen konszolidáció számukra is népszerűtlen megszorításokat vonhat maga után, a fékezhetetlen eladósodás kockázatait mégis veszélyesebbnek ítélik.
Kicsit kevesebb optimizmus
A megkérdezett vállalatok átlagon felülinek értékelik saját versenyképességüket. Saját cégük helyzetét és kilátásait sokkal pozitívabbnak látják, mint a gazdaság egészéét, vagy ágazatukét. Az optimisták túlsúlya azonban kicsit visszaesett egy év alatt: ezek a kijelentések tükröződnek a forgalom és a nyereség alakulását illető adatokban is. Pozitívum azonban, hogy a vállalatok megítélése szerint tovább lassul a költségek emelkedése.
A kutatásban résztvevők elsöprő többsége változatlan mértékű vagy növekvő fejlesztéseket tervez, ugyanez az alkalmazottak számára is érvényes.
A kereskedelem és a feldolgozóipar képviselői a legtöbb kérdésben kevésbé bizakodóak, mint a szolgáltató vállalkozások. A befektetési döntéseket befolyásoló tényezők közül a munkaerő kínálata és minősége, a kiszámíthatóság és a stabilitás, valamint az adózási feltételek játsszák a döntő szerepet. Az állami vagy uniós támogatásokhoz való hozzáférés fontosabb lett, de nem szerepel a legfontosabb kritériumok között.
Romlott a kiszámíthatóság
A cégvezetők továbbra is az általános gazdaságpolitikai keretfeltételekkel elégedettek a legkevésbé: főleg a kiszámíthatóság és az átláthatóság hiánya, valamint a korrupció elleni küzdelem erőtlensége nyomasztja őket.
A befektetők szerint a politikusok azon kijelentései, melyek megkötött szerződéseket vagy hatályos európai jogszabályokat vonnak kétségbe, megingatják a vállalkozóknak a gazdaságpolitika megbízhatóságába vetett bizalmát – emeli ki a felmérés.
E kritika mellett az új kormány felé megfogalmazott elvárások között még a lista élén áll a feketegazdaság elleni küzdelem, az adórendszer egyszerűsítése valamint az adók és járulékok csökkentése is.
Nem az adócsökkentés a fontos
Mindezekkel szemben a DUIHK felmérése arra is rámutat, hogy a vállalatok leginkább saját lehetőségeikre alapozzák tevékenységüket, azaz munkatársaikra, a technológiai know-how-ra valamint a piaci tapasztalataikra. Az adókedvezmények vagy állami támogatások kedvező pótlólagos ösztönzést nyújtanak ugyan, de nem képezik a befektetési döntések kizárólagos tényezőjét, ahogy azt a gazdaságpolitikai vitában sokszor állítják.
A bürokrácia leépítésében sem tapasztaltak előrehaladást az előző évhez képest a megkérdezettek. Az adórendszer a vállalatok körében ugyan továbbra is nagyfokú elégedetlenséget vált ki, de az adóterhek és az adóhivatal értékelésében kisebb mértékű javulás következett be.
A munkaerőpiac helyzetét illetően elégedettség jellemző, főleg a munkavállalók teljesítési készsége, termelékenysége és általános képzettsége miatt. A munkaköltségek terén még kisebb javulás is érzékelhető. A képzetlen munkaerő elérhetősége is javult, de a szakképzett munkavállalók hiánya továbbra is jellemző – olvasható a felmérésben.
Öt vállalatból négy ismét ide jönne
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország az idén is jó helyezést ért el. Kína, Szlovákia és Csehország csupán valamivel kapott jobb értékelést. Ezzel lényegében a tavalyi eredmény igazolódott újra. Azon vállalatok aránya, melyek újra Magyarországot választanák befektetésük célpontjává 78 százalékos, ugyanúgy, mint tavaly. A kevésbé elégedett 22 százalék közül a legtöbben szívesebben fektetnének be Romániában, Szlovákiában vagy Kínában.

