Az FN.hu-n nemrégiben megjelent könyvajánlójában egy olyan könyvet méltatott, amely megmutatja, hogy „mennyi fontos szempont rekedt kívül az elmúlt két évtizedet meghatározó neoliberális gondolkodás, a közgazdászoknak irányt és programot adó „washingtoni konszenzus” sémáin”.
Lapunk egyik korábbi elemzésében viszonylag hosszan ismertettük Andor gondolatmenetének egyes elemeit a Pénzügyi Válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés című tanulmányából.
Andor itt a „magyar válság” egyik okaként az elsietett devizaliberalizációt említette, ami megteremtette a devizaalapú hitelek elterjedésének lehetőségét (s persze a magas forintkamatokat, amelyek ösztönözték a devizaalapú eladósodást), ami rendszerszintű kockázatot idézett elő.
A jelenség további következménye, hogy az MNB a kamatváltozásokkal kevéssé tudott érdemben hatni a reálgazdaságra, hiszen rendelkezésre állt az alternatív (devizaalapú) hitelforrás. Szerinte a pénzügyi stabilitás és a növekedés éveken át aránytalanul és indokolatlanul leértékelődött a hazai monetáris politika célrendszerében, egészen a nyílt válság kirobbanásáig- írta Andor.
Andor e tanulmányában leírtakat tömören összefoglalta a Guardianban megjelent cikkében is. Egyik helyen sem feledkezik meg a költségvetési okokról sem, ugyanakkor a szokottnál szélesebb összefüggésrendszerben elemzi azt: emlékeztet arra, hogy Magyarország túlzott eladósodása már a 70-es években elkezdődött, ezért azután hazánkat az utóbbi évtizedekben valamennyi nemzetközi válság „megtalálta”.
Az eladósott helyzet a rendszerváltáskor segített átvinni a piaci reformokat, de a reformok nem segítettek kikeveredni az országnak az eladósodottságból – írja a közgazdász a cikkében.
Andor leírta azt a keveset hangsúlyozott tényt is, hogy Magyarországnak 1999-re sikerült elérni az 1989-es GDP-szintet, s ezzel összefüggésben említi a költségvetés elengedését.
Andor László a főszerkesztője az Eszmélet című baloldali folyóiratnak, amelyben a kapitalista rendszer alapjait kritizáló írások is találhatók. Hogy egy ilyen lap főszerkesztője uniós biztos lesz, azon egyes – különösen a szabadpiaci ideológia értékeinek vonzásában működő – sajtóorgánumok igencsak fönnakadtak.
Egy szó, mint száz: nem a szokásos mantrákat ismételgető, unalmas ember utazik Brüsszelbe.
