Már a Kádár-rendszerben sem volt bocsánatos bűn, ha valaki ellopta más szellemi alkotását – írja a lap. A Népszabadság felidézi a Legfelsőbb Bíróság (LB) egy 1981-es ítéletét, amely szerint az alperes megsértette a szerzői jogokat, mert más doktori értekezéséből szó szerint emelt át részeket, azokat nem tette idézőjelek közé, nem jelölte meg a forrást, az irodalomjegyzékben csak a szerző másik munkájára hivatkozott.
A lap párhuzamot von a köztársasági elnök ügye és akkori eset között, amikor az ELTE vissza is vonta a kisdoktori címet. A bírósági eljárásba bevonták a ma is működő Szerzői Jogi Szakértői Testületet, amely maga is megjelölte az átvételre utaló hasonlóságokat – emlékeztet a lap, amely szerint a plágiumvád már akkor is megáll, ha valaki csak néhány oldalt lopott a forrás pontos megjelölése nélkül.
Az államfő a BruxInfónak adott interjúban a minap újfent visszautasította a doktori értekezésével kapcsolatos plágiumvádakat. Ugyanakkor a hvg.hu a minap szintén arról írt, hogy Schmitt Pál érvelése sántít, mert az elnök dolgozata a 20 évvel ezelőtti elvárásoknak, törvényeknek sem felelt meg, amit neki is tudnia kellett, éspedig hivatalból, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottságban hozzá tartoztak az oktatási, tudományos ügyek.
