Gazdaság: nincs hosszú távú koncepció

Egy évvel ezelőtt válsághelyzet volt, a külföldi befektetők bizalma megrendült Magyarország iránt – mondta a FigyelőNetnek Csaba László. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint kétségtelen, hogy a fenyegető pénzügyi csőd veszélyét a Gyurcsány-kormány a meghozott intézkedésekkel elhárította. (Mint emlékezetes, többek között jelentős mértékben emelték a háztartási energia árát, átszabták a kedvezmények rendszerét, növelték az adó és járulékterheket – így például a 15 százalékos forgalmi adókulcs 20 százalékra emelkedett, hogy az egyik legfontosabbat emeljük ki. – a szerk.)

Ezekkel az intézkedésekkel 2007 júniusára az adósságállomány kivételével javulni kezdtek a mutatók, miután persze korábban elszabadult néhányuk, például az infláció, ami tetőzés után lassan apadásnak indult. Izgalmasabb azonban – érvelt Csaba László –, hogy meddig és hogyan tartható fenn hosszú távon az egyensúly – amivel kapcsolatban már egyáltalán nem derűlátó a közgazdász, s mint hozzátette: ezt fogalmazta meg a Magyar Nemzeti Bank elemzése is.

Nincs koherens elképzelés

Azt mindenki látja, hogy az adóemelés vagy az infláció növelésének eszközével nem lehet évről-évre élni, sőt már egyáltalán nem lehet. Egyelőre nem látni, hogy a kormánynak koherens elképzelései lennének a hogyan továbbról. Ötletek, rögtönzések vannak csupán, ami viszont kevés – kritizált Csaba László. Hozzátette: 12 hónap telt úgy el, hogy érdemben a hosszú távú koncepció nem állt össze. Közben figyelmeztető jelként érkezett, hogy az infláció ebben az évben a prognosztizáltnál kedvezőtlenebbül alakul, a kormány által várt 6,2 százalékos helyett akár 7,5 százalék mértékű is lehet. A CEU professzora szerint súlyos gond, hogy a magyar államigazgatás intézményi és személyes célokra túlságosan sokat, 1,5 százalékponttal többet költ, mint az EU-átlag, miközben Magyarország az EU-átlag 64 százalékán van az egyéb mutatókban.

Csaba László szerint hosszú távon igen fontos a hazai kis- és középvállalkozások pozícióinak javítása, nem azért, hogy jelentősebb mértékben járuljanak hozzá a GDP vagy az export növeléséhez, hanem foglalkoztatáspolitikai okokból. Az unióban Lengyelországon kívül nincs még egy ország, ahol ennyire alacsony lenne a foglalkoztatási ráta, s ahol ennyire korán mennének nyugdíjba az emberek. S ha már ez szóba került – érvelt a közgazdász – a nyugdíj-rendszer az a szegmens, ami szintén megkerülhetetlen, s hosszú távon elképzelhetetlen nélküle az egyensúly biztosítása.

Hullámzó pénzpiac

Ami a pénz- és tőkepiacokat illeti, mozgalmas év telt el a 2006. májusi választások óta – állítja Sarkadi-Szabó Kornél, a Cashline Befektetési Zrt. elemzője. „A tavalyi évben legfőképpen a májusban bekövetkezett globális korrekció, valamint a kormány megszorító csomagjával kapcsolatos várakozások hatottak” – mondta Sarkadi-Szabó a FigyelőNetnek.

A legnagyobb bukást az OTP-részvények szenvedték el, amelyek júliusra 20-30 százalékot vesztettek értékükből a kamatadó és a szolidaritási adó bejelentése és a megszorító intézkedések miatti kisebb hitelkereslettel kapcsolatos félelmek következtében – tette hozzá Sarkadi-Szabó. A Magyar Telekom ugyancsak esett, ám a Mol viszonylag jól viselte a múlt évet. A gyógyszeripari cégek esetében a gyógyszer-gazdaságossági törvény még nem fejtette ki hatását 2006-ban, hiszen az első lényeges intézkedés 2007. január 15-én lépett életbe. A külföldi befektetői bizalmat mutatja, hogy az állampapírok iránt folyamatosan nőtt a kereslet, és a hozamok is jelentősen csökkentek. 2007-re azonban a részvénypiac magához tért, a jó globális környezet mellett a megszorító intézkedéseket is pozitívan értékelték a külföldi befektetők.

Ami a betéteket illeti, a 2006. szeptember 1-jén életbe lépő 20 százalékos kamatadó miatt jelentős átcsoportosítások történtek Sarkadi-Szabó szerint. „Több százmilliárdnyi forint vándorolt át a betétekből különböző alapokba 2006 augusztusában” – teszi hozzá.

Csereügylet

A tőzsde-kormány kapcsolatának szempontjából nem hozott áttörést a 2006-os év. „2004-ben a kormány már megpróbált bevezetni egy 25 százalékos árfolyamnyereség-adót, de azt akkor még sikeresen megakadályozta a szakma. A 2005-ben kötött tőkepiac-élénkítő megállapodásból azonban később kihátrálva, 2006. szeptember 1-től nem a megállapodott 10 százalékos, hanem 20 százalékos árfolyamnyereség-adót vezettek be” – mondta el Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke. Cserébe azt az ígéretet kapta a tőzsde, hogy bevezetik a hosszú távú befektetési számla intézményét, amelynek értelmében minimum 3 éves befektetés esetén nem kell árfolyamnyereség-adót fizetni. Ez utóbbival még tartozik a kormány, igaz, bevezetésre került a tőzsde által kezdeményezett nyugdíjelőtakarékossági számla, jegyezte meg Szalay-Berzeviczy. Ugyan életbe lépett a tőzsde által 2005-ben javasolt piacélénkítő csomag (NYESZ, középiskolai pénzügyi oktatás, tőzsdei bevezetéseket támogató alap, stb), ám az azóta eltelt idő azt mutatja, hogy további lépésekre van szükség, állítja az elnök. Hozzátette: 1997 óta az állam nem vezetett be egyetlen állami vállalatot sem a Budapesti Értéktőzsdére.

Több hitelt vettünk fel

A megszorító intézkedések a várakozásokkal szemben nem szegték kedvét a hitelfelvevőknek, állítja Sarkadi-Szabó. „Az emberek kisebb bevételek mellett sem kívánnak életszínvonalukból alább adni, így inkább drágább hiteleket vesznek fel” – mondta lapunknak a szakember. Így a megtakarítások összege csökken. Az elemző szerint a lakáshitelekkel szemben inkább a fogyasztási célú hitelek népszerűsége emelkedett.

Pörgött az ingatlanpiac

A kormányzati intézkedések ugyanakkor nemigazán voltak hatással az ingatlanpiacra. „A fő téma az volt, hogy bevezetik vagy nem vezetik be az ingatlanadót. Azt tapasztaltuk, hogy ennek sem az árakra, sem a forgalomra nem volt hatása” – állítja Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. Úgy véli, hogy az ingatlanadó fogalmát sikerült elültetni a köztudatban, de gyakorlati hatása nem volt. A megszorító intézkedések sem hatottak úgy, mint korábban várták. A vezető elemző szerint az a félelem is alaptalan volt, hogy a magasabb rezsiköltséggel rendelkező, nagyobb alapterületű panellakások árasztják el a piacot, ám ez nem következett be.

Csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatás

Ha csak a számokat nézzük, látványos változás nem történt a munkafronton. Az utóbbi egy évben 0,6 százalékkal – 21 ezer fővel – nőtt a foglalkoztatottak száma, és 0,2 százalékkal csökkent a munkanélküliségi ráta. „Mindkét szám a statisztikai hibahatáron belüli. Pozitívum mindenesetre, hogy míg a korábbi években a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma együttesen növekedett, addig mára az állástalanok száma csökken” – mondta lapunk kérdésére Ékes Ildikó, az Ecostat osztályvezetője. „Az elmúlt év pozitív fejleménye, hogy a munkaügyi viszonyok elindultak a kifehéredés irányába” – tette hozzá Adler Judit. A GKI Gazdaságkutató Zrt. Kutatásvezetője hangsúlyozta: a szigorúbb munkaügyi ellenőrzések, a rendezetlen kapcsolatokkal rendelkező vagy feketén foglalkoztató cégek közbeszerzésből való kizárása olyan tényezők, amelyek a szabálytalanul foglalkoztató cégek egy részét arra ösztönözték, jelentsék be munkavállalóikat. Többek között ezzel magyarázható, hogy az építőiparban 2006-ban nőtt az alkalmazotti létszám, míg az iparág teljesítménye csökkent – jegyzi meg Adler Judit.

Nem nőtt viszont jelentősen a foglalkoztatási ráta, ami a 15-64 éves korosztály körében 56,9 százalék. Ez a szám messze elmarad a nyugat-európai 65-70 százalékos arányhoz képest. „A kormányzat az atipikus munkavégzési formák – távmunka, részmunkaidő – támogatásával és járulékkedvezményekkel próbálja megkönnyíteni a nehezen munkához jutó csoportok – így például a pályakezdők, az 50 év felettiek vagy júliustól a kismamák elhelyezkedését. Úgy tűnik, a munkáltatók többségére nem hatnak ezek az engedmények” – magyarázza Ékes Ildikó. A rokkantnyugdíjasok munkaerőpiacra való visszahozása ugyancsak nem ígérkezik könnyűnek.

A népszerű agrárminiszter

Talán a rendszerváltás óta a jelenlegi agrárminiszter a legsikeresebb, legalábbis ő az, akit mindmáig a leginkább elfogadnak az ágazat szereplői – értékelte Gráf József munkáját a Figyelő. Talán csak a borászok, gyümölcskertészek orrolnak rá, mert nekik – az amúgy EU-pénzekből merítő – támogatási versenyben a többi ágazat szereplőinél valamivel kevesebb jut. Ráadásul az elmúlt év kedvezményezettjei egyértelműen az állattenyésztők voltak, akik javára Gráf kicsit az EU támogatási rendszerének logikájával is szemben, de a kihasználható lehetőségekkel élve, igyekezett előnyt biztosítani. A miniszter ezzel is helyre akarta billenteni a területalapú támogatások miatt a növénytermesztés javára eltolódó agrártermelést.

A nagy agrárvállalkozások szemszögéből Murányi László, a Co-op Hungary Zrt. általános vezérigazgató-helyettese a Figyelőnek az élelmiszer-ellenőrzés megszigorítását, a rossz minőségű termékek elleni harcot jelölte meg a minisztérium cselekvési programjának leghangsúlyosabb elemeiként.

Szakértő vezette zöld tárca

A környezetvédelmi tárca vezetője nem érte meg az első évfordulót, ugyanis az SZDSZ elnökválasztási küzdelmében alulmaradt Fodor Gáborra cserélte Gyurcsány a szakmailag egyértelműen kompetensnek tartott Persányi Miklóst, aki egyébként a hozzáértését nem tudta érvényesíteni a kormányban. Ennek oka, hogy a tárca jelentősége 1998 óta folyamatosan csökken, mivel a cél az, hogy a környezetvédelem ne feszüljön ellene a gazdasági érdekeknek – nyilatkozta a Figyelőnek Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke. A tudomány képviseletében Kerekes Sándor professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtan Intézetének igazgatója, az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) alelnöke nem annyira a környezetvédelmi tárcát tartja súlytalannak, mint inkább a gazdasági minisztériumot túlsúlyosnak – ami a környezetvédelmi tárca érdekérvényesítési lehetőségeit erősen meghatározza. Farkas szerint Persányi felelőssége, hogy a kudarcokat is sikerként kommunikálta, és ezzel elfedte a bajt.

Amikor a kormány kiadás- és létszámcsökkentést rendelt el, akkor a miniszter élen járt a lefaragásban és nem próbált a társadalmi hátterére támaszkodva jobb pozíciót kiharcolni, sőt arról beszélt, milyen sok pénz van a környezetvédelemben. Holott a számokat az európai uniós források dobták meg, amiket viszont kizárólag nagyberuházásokra lehet fordítani. Farkas István úgy látja, a miniszter az EU-beruházások levezénylésében jelölte meg a saját szerepét.

Minisztersége utolsó egy évére Farkas István a nemzetközi klímapolitika, Verespatak ügye, és a génmódosított növények termesztésbe engedése elleni fellépése miatt adna Persányi Miklósnak piros pontot. Felrója viszont azt, hogy a tárcavezető elhanyagolta a környezetstratégiai gondolkodást, és annak menedzselését kiengedte a minisztérium felügyelete alól. Emellett az átszervezésekkel és a létszámcsökkentéssel meggyengítette a zöld hatóságokat. Erős sérelem a civilek részéről az is, hogy a könnyen megsértődő miniszter visszatérően „a gazdasági fejlődésnek ellenszegülő” zöldeket ostorozta. Az üzleti élet szereplői Verespatak mellett az EU-csatlakozással és az EU-pénzekkel összefüggő ügyek, illetve a Rába ausztriai eredetű folyószennyezésének menedzselését, valamint az illegális német szemétszállításokkal szembeni határozott kiállást értékeli Persányi tevékenységében.

Gazdátlan informatika

Az informatika területéhez tartozó kérdéseket az új minisztériumi struktúra a Kóka János által irányított tárca alá rendelte. Az eredmények tulajdonképpen lesújtóak, hiszen az IT területen a Sulinet Expressz lassú elhalálozásán kívül, csak a hírközlési törvény egy félresikerült – később a miniszter által visszadobott – módosítási javaslatára, valamint az elektronikus kereskedelemmel foglakozó törvény apróbb változásait tartalmazó tervezetére futotta. SZDSZ-es információk szerint létre akartak hozni a minisztériumon belül egy pozíciót, az információs társadalomért felelős államtitkári poszt várományosa a korábbi minisztérium államtitkára Csepeli György lett volna. Ilyen államtitkári státusz kialakításra azonban a mai napig nem került sor. Az informatika és az információs társadalom ügye gyakorlatilag gazdátlan.

(A FigyelőNet az elkövetkező napokban a kormányzat különböző területeinek egyéves munkáját mutatja be, elemzi cikksorozatában).